Az 1912-ben alapított állami egyetem 1914-ben a Református Kollégium Kálvin téri épületében kezdte meg működését, majd 1932-ben költözött a mai Egyetem térre. A háromemeletes épület homlokzata a Református Kollégium klasszicista vonalait követi. Díszudvarának második emeleti mellvédjét – a szellemi folytonosságra utalva – a Kollégium és az Egyetem neves tanárainak és diákjainak emléktáblái ékesítik. Az aula üvegablakain a Kollégium négyszázados évfordulója tiszteletére, 1938-ban, Róth Miksa üvegfestő azoknak a nyugat-európai egyetemeknek a képét jelenítette meg, amelyeket egykor a debreceni diákok látogattak (Wittenberg, Genf, Zürich, Utrecht).

A debreceni tudományosság szellemi gyökereire utalva az egyetem előtti tér négy sarkán egy-egy 16. és 17. századi prédikátor szobrát állították föl (Melius Juhász Péter a református egyház alkotmányos alapjait megteremtő 1567-es debreceni zsinat vezéralakja; Huszár Gál, a ma is működő nyomda alapítója; Szenci Molnár Albert egykori debreceni diák, a genfi zsoltárok és Kálvin Institutiójának fordítója; Komáromi Csipkés György, a Kollégium ma ismert első törvényeinek megalkotója, bibliafordító).

Az egyetem szomszédságában áll a Kollégium négyszázados évfordulója alkalmával 1938-39-ben, Borsos József tervei alapján épült Egyetemi templom. Az épület az 1970-es években elveszítette egyházi funkcióját, néhány éve a református egyetemi gyülekezet céljait szolgálja.

Az Egyetem díszudvara napközben folyamatosan látogatható.

A séta további állomásai:
Szabadságtelepi református templom << | >> Déri Múzeum

Forrás: Debreceni Egyetem