Az ünnepi alkalomra érkezőket ifjabb Csáti Szabó Lajos református lelkész köszöntötte.  A lelkipásztor elmondta, a reformáció számos vívmánya közül az egyik legfontosabb, hogy a nép nyelvén kezdték hirdetni az igét. „Mi, horvátországi magyarok is hálát adhatunk, hogy református gyülekezeteinkben ékes anyanyelvünkön beszélnek a lelkészek” – fogalmazott ifjabb Csáti Szabó Lajos.

A környéken Sztárai Mihály kezdte terjeszteni a reformációt 1544-ben. Hittérítő munkájának köszönhetően alig hét év alatt 120 gyülekezet alakult Szlavóniában és a Drávaszögben, rövid időn belül szinte minden magyarlakta település a reformáció híve lett. A drávaszögi magyarság számára a 16. században megjelenő reformáció meghatározó történelmi változásnak számított, mivel lehetővé tette a magyarság szellemi felemelkedését és megmaradását.

Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált, az egybegyűlteket Đuro Hranić diakovár-eszéki érsek is köszöntötte. Az Alfalusi Vegyes Kar énekeivel, Bíró Roni pedig hegedűjátékával tette tartalmasabbá a reformációs megemlékezést.

A hit megtartó erejéről Huszár Pál dunántúli főgondnok beszélt: „A reformáció a kultúrán, az iskolarendszeren, a könyvnyomtatáson keresztül a magyarság nemzetmegtartó erejévé vált, tehát abban, hogy a Kárpát-medencében ma magyarul beszélünk, jelentős szerepe van a reformációnak.” Hozzátette, őszinte örömmel jött ide, a „végeken” tevékenykedő nemzettársaihoz, hogy erőt, bátorítást sugározzon.

Az ünnepi istentisztelet végén ifjabb Csáti Szabó Lajos köszönetet mondott a HMDK-nak, hogy az egyház tulajdonába visszakerült egykori iskolaépületet felújíttatta és méltó emléket állított a múltnak egy tájház formájában.

forrás: www.kepesujsag.com