A hálaadó istentiszteletet Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke nyitotta meg, a Jn 13,34 igeverssel köszöntve az ünneplőket. Elmondta, a mostani ünnepen, az elmúlt 450 évre visszatekintve, „megérezzük parányi mivoltunkat, és hálát adunk Urunknak, hiszen gondviselése – minden emberi számítást felülírva – lehetővé tette, hogy a jó szándék győzedelmeskedjen a gyarlóság fölött.”  A püspök szerint a történelem legsötétebb pillanataiban is az emberség felülkerekedett a kicsinyességen, és a keserűségek, nehézségek ellenére a hívek megértették Jézus tanítását: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Bálint Benczédi Ferenc rámutatott: „az erdélyi rendek döntése kifejezi lényünk legnemesebb szándékát, a békére való törekvést, ami minket arra kell hogy buzdítson, hogy ezt közösségeinkben ma is megteremtsük. A közös célok elérése érdekében kifejtett apostoli munka jelent igazi lehetőséget arra, hogy ez a mai nap és ez a mostani esztendő ne csak szép emlékeink számát gyarapítsa, hanem a valós keresztyéni mivoltunk kiteljesítésében segítsen.”

Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érsek szerint a vallásszabadság gondolata minden embert megmozgat, még az ateistákat is, hiszen a lelkiismereti szabadsághoz az is hozzá tartozik.  „Korunkban a terjedő elvilágiasodás hatására ráébredtünk arra, amit az Úr Jézus mondott: A keresztény tanúságtétel egyik erőssége az egység. Az ökumenikus és vallásközi mozgalom a Szentlélek műve” – hangsúlyozta az érsek.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében rámutatott: a magyar jogtörténetben alig találunk példát arra, hogy törvényt Szentírásból vett szöveggel támasszanak alá. „Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi reformáció diadalútját éppen a felekezetképződés vitái fogják megfékezni, vagy rossz irányba terelni, az erdélyi diétának dönteni kellett. Kinyitották hát ezt az örök törvényt, a Bibliát, és kinyitották a szívüket is a Biblia előtt. Torda üzenete számunkra az, hogy csak Isten Igéjének fényében és lelkülete szerint lehet maradandó, korszakalkotó törvényt hozni. Jó lenne, ha az Isten és ember iránti bizalom légkörében tovább tudnánk lépni, és a tolerancia Erdélye után megvalósíthatnánk a szeretet Erdélyét” – jelentette ki Kató Béla.

A Romániai Ágostai Hitvallású Szász Lutheránus Egyház püspöke, Reinhart Guib szerint egyházaink között több az összekötő elem, mint az elválasztó, mindennek közös alapja a jó együttműködés. A püspök elmondta: „ma hálatelt szívvel ünnepeljük meg mindazt, ami az elmúlt 450 évben ökumenikus, közösségi és keresztyén szellemiségben megvalósult. Senki által nem kényszerítve egyházaink képviseletében állunk itt, szabadon, hogy magunkat és az egész világot meggyőzzük arról, miszerint az emberek és egyházak számára semmi nem fontosabb a vallás- és lelkiismereti szabadságnál, amelyről ma – épp úgy, mint 450 évvel ezelőtt – nem mondhatunk le. 450 éve az Isten felé vezető úton járunk, az egymás elleni létből az egymás melletti léten keresztül az egymásért való létezésért.”

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kijelentette: „időszerű kérdés a kisebbségbe szoruló keresztyénségnek szerte e világban, hogy miként keresse küldetésének elveszített fonalát. Ezen belül, többszörös kisebbségi állapotunkban nekünk is be kell számolnunk a megmaradásra adott ígéretes terveinkről, a megannyi elhibázott lépés után.” Hozzáfűzte: „nagy évfordulók ölelésében az összekapaszkodás áldását ismerhetjük fel. Isten országa az anyaszentegyház közösségében van közöttünk, amelyben egyedül az Úr rendelkezik! Ebből fakad az önmagunk igazi önrendelkezése, hogy viharok között bátran haladjunk, hatalmak szorításában se féljünk.”

„Az 1568-as tordai országgyűlés határozatába foglalt szabadságeszmény nagyon szépen egybecseng az autentikus keresztyénség szellemével, évszázadok óta ott volt, ösztönszerűen megélt igazságként, mint egyetemes érték a magyarság öntudatában is” – mutatott rá Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke. Úgy véli, „ennek a szabadság- és igazságeszmének a gyökere, értelmének mélysége mindenek előtt Isten Igéjében van. Igazi, autentikus szabadság ott van, ott jön létre, ahol jelen van Isten. Hiszen ő az az erő, amely nem csak egy időre, nem félig-meddig, nem látszatra, hanem valódi, tartós, testvéri közösségbe, egyetlen lelki családba ötvöz minket igazságban és szabadságban.”

Bogdan Ivanov, a Román Ortodox Egyház tanácsosa szerint Erdély vallási toleranciája meghaladta az Európai szintet. Úgy véli, ma Erdély és Kolozsvár a multikulturalitás és felekezeti sokszínűség fellegvára, és ebben a keresztyén közegben évszázadok óta együtt élő különböző vallási felekezetek a múltbeli összetűzések és harcok ellenére ma példaértékűen élnek és működnek együtt a tolerancia jegyében. Daniel Crișan görögkatolikus esperes szerint a ma munkálkodni akaróknak kötelessége és feladata megőrizni az elődök tanításait, amelyet a fiataloknak is át kell adniuk, hogy virágzó és békés jövőt építhessenek.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke rámutatott, hogy a tordai rendelet öröksége ma is figyelmeztet a prédikátorvédelemre, az ige szolgájának megbecsülésére, a közösségi jogok védelmére és megbecsülésére, a hit védelmére, Isten Igéjének megbecsülésére. „A hit igazsága egyedül a Bibliából világosodhat meg a hívők számára, a hit pedig arra ad erőt, hogy várni tudjunk az Istenre. Aki hitre akar találni, annak hallania kell a hirdetett igét. Ma egyházunknak az értékálló, egészséges krisztusi evangéliumot kell hirdetnie, amelyre érdemes építeni és odafigyelni, hogy a következő nemzedék ne legyen kifosztott generáció. Amit Isten ránk bízott, az drága kincs, az evangélium mindannyiunké, kisajátíthatatlan érték” – hangzott el.

Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka szerint a történelem 450 év alatt sok mindent átrendezett, az viszont nem változott, hogy közösségként, felekezetként összefogásra van szükségünk. A főgondnok kijelentette: „a híres erdélyi tolerancia, sokszínűség, a felekezetek együttélése mind valahol 1568-ban gyökerezik.” Sok fájdalmas példája van ma is a felekezetek közötti konfliktusoknak, nem mindig egyszerű türelmesnek maradni, a mások iránti türelmet pedig sokszor összetévesztjük az önfeladással. „Ma szabadon, tartózkodás nélkül emlékezhetünk” – hangsúlyozta, majd főgondnokként arra buzdította a híveket, hogy szelídek, türelmesek és okosak legyenek, hogy tovább örökíthessék az ősök megőrzött értékeit.

Victor Opaschi vallásügyi államtitkár szerint a vallásszabadság bármely mai demokráciának alapfeltétele kell hogy legyen. „A tordai határozat megelőlegezte a mai alapvető európai értékeinket, a felekezeti tolerancia, pluralizmus és vallásszabadság elve ma is európai identitásunkat erősíti. A mai esemény is ezeket az értékeket erősíti és ünnepli, ugyanakkor párbeszédre ad alkalmat az ország vallási felekezetei között. Románia alkotmányában is alapvető jogként szerepel a vallásszabadság elve, az ország ezáltal elismeri, hogy a felekezetek az állam partnerei a közjó érdekében folytatott munkában. 2018-at a szolidaritás és vallásszabadság éveként élhetjük meg” – jelentette ki az államtitkár.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az ünnepségen elmondta: „transzilvanizmusunk egyik meghatározó értéke az 1568-as határozatból éppen ez: a vallásszabadságban nemcsak a társadalmi béke garanciáját látja, hanem alapvető emberi jogként tiszteli az egyes ember hitbéli meggyőződését és felekezeti hovatartozását, ami egyben identitásának is fontos része. Ez az, ami példamutató, világformáló gondolat, az a szellemi örökség, amihez vissza lehet nyúlni, amire építeni lehet.”

Az ünnepi előterjesztést, hogy Magyarország Országgyűlése, valamint Románia Parlamentje és az Európai Parlament méltassa a tordai ediktum korszakalkotó jelentőségét, és január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette. Elhangzott: „Mindezeket előrebocsátva, mi, az erdélyi szász, illetve magyar evangélikus–lutheránus, református és unitárius egyházak elöljárói kezdeményezzük, hogy Magyarország Országgyűlése foglalja ünnepi határozatba jogelődjének, az Erdélyi Országgyűlés 1568. évi tordai ediktumának korszakalkotó jelentőségét. Mivel a 450 éves törvény által kifejezett felekezetközi békességre való törekvés, valamint a hit- és lelkiismereti szabadságvágy a magyarság szellemi arculatának meghatározó jellemzőjévé vált, tisztelettel kezdeményezzük, hogy Magyarország Országgyűlése nyilvánítsa a tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek. Úgyszintén kezdeményezzük, hogy Magyarország Országgyűlése a magyar történelem eme jelentős eseményének megörökítéseként január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.”

Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke szerint a tordai határozat kultúrtörténeti és jogtörténeti fordulópontot jelentett a 16. században. „A tordai határozat megteremtette a vallási békét és az ország nyugalmát egy olyan korszakban, amelyben nyugaton még sokáig folytak az erőszakos harcok. Elődeink a vallásszabadság jogát közösségi jogként értelmezték, a tordai törvény szellemében nem akadályozták az el nem ismert vallásúakat sem hitük gyakorlásában. A magyarokat és románokat a történelem során sok minden szembefordította egymással, de keresztyén hitük és Erdély, a közép-európai sors, amit maguknak éreztek összeköti őket, a tordai örökség 21. századi őrzőiként meg kell őriznünk szülőföldünket, a békében és tiszteletben élt életet. Keresztyén értékeink szerint nemcsak az ember hite, hanem teljes önazonossága is Isten ajándéka” – hangsúlyozta Kövér László.

Az istentiszteletet követően leleplezték a vallásszabadság emlékművét a római katolikus templom kertjében. A bronzból készült alkotást 45 beküldött pályázatból választotta ki egy szakbizottság, alkotója Liviu Mocan kolozsvári szobrász – ismertette Gyerő Dávid unitárius főjegyző. A szobor az égbe, Istenhez vezető hitbeli létrát jelképez.

Németh Zsolt, Magyarország Országgyűlése Külügyi Bizottságának elnöke ünnep köszöntőjében rámutatott: 1568-ban három nemzet és négy felekezet küzdelmeiből kialakult egy politikai és vallási egyensúly úgy, hogy közben mindenkinek autonómiája volt. „A vallások egyenrangú szintre emelése Erdély fennmaradását szolgálta az egyensúly fenntartása által” – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki szerint a tordai törvény szép példája Európa keresztyén gyökereinek. „A mai ideológiai útkeresés során újra kell tanulnunk a tolerancia néhány azóta elveszett gyakorlatát. Például, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja őket” – hangzott el.

Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrásokért felelős minisztere kijelentette: „az igazságért csak nemes eszközökkel szabad harcolni. Ha tetszett Istennek, hogy különböző módon engedi felismerni az ő igazságát, akkor hogyan merészelnénk mi kizárólagossá tenni, főként hatalmi eszközökkel, saját igazságunkat? Ez a tordai országgyűlés egyik üzenete.” A miniszter szerint a tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, vallási türelem, hanem az igazságért folytatott küzdelem fontossága. „Ebben egymásra találhatunk, katolikusok, protestánsok, ortodoxok, hiszen az emberi lét kérdéseiben ugyanazt valljuk. A nagy kérdés, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot úgy, hogy az összekössön bennünket, és erősebbé tegyen?” – hangzott el.

Az ünnepséget követően az érdeklődők megtekinthették Körösfői-Kriesch Aladár A vallásszabadság kihirdetése az 1568. évi tordai országgyűlésen című festményét a tordai városi múzeumban. A hálaadó istentiszteleten a sepsiszentgyörgyi Kriza János unitárius dalárda szolgált.

Fotó: Kiss Gábor, szöveg: Berekméri Gabriella

Forrás: reformatus.ro