Komolay Szabolcs alpolgármester köszöntőbeszédében kiemelte, hogy Debrecen történelme során mindig megtalálta azt az utat, amely gyarapodásához és fennmaradásához vezetett. Ennek alapját pedig az a szellemiség jelentette, amely a kálvinizmusban gyökeredzik. A Debreceni Református Kollégium szellemi kisugárzása ugyanis hatással bírt az egész magyar művelődéstörténetre.
„Debrecen más európai protestáns városokhoz hasonlóan használta a művészet eszközét saját céljainak az eléréséhez. Amikor Magyarországon nem létezett még művészeti nevelés, a debreceni rézmetsző diákok egyszerre oktatási és művészeti forradalmat indítottak el. Az 1700-as évek közepén a kollégiumi diákok készítettek rézmetszeteket a városi nyomda számára - Sárvári Pál tanítványa volt Kiss Sámuel, a város első festője, az ország első akvarellistája. Az 1792. évi kollégiumi törvény a festést és a rajzolást ajánlotta a tanulók figyelmébe, 1801-től pedig hivatalos tantárgy lett a rajz. 1804-ben A rajzolás mesterségének kezdete címmel itt jelent meg az első tankönyv, amely a szabadkézi rajz első magyar nyelvű mintagyűjteménye volt. Ennek köszönhetően országos mozgalom indult el a rajztanítás általánossá tételéért. S ha ugrunk egyet az időben, a két háború között szintén Debrecen volt az ország grafikai fővárosa. Lyka Károly innen, a Debreceni Művészegyesülettől, illetve Gáborjáni Szabó Kálmántól várta a magyar grafikai megújítását. 1935-ben itt alakult meg az Ajtósi Dürer Céh, mely a sokszorosító grafika és az ex libris műfajában vált irányadóvá. (…) Így láthatóvá válik, hogy Debrecen fejlődésében hogyan kapcsolódik össze a művészet és a református nevelés. Most, amikor Debrecen a reformáció magyar fővárosaként áll a félezer éves szellemi és lelki magaslaton Európa és a világ előtt, mi sem természetesebb egy nagyszabású, országos grafikai pályázat szervezése” – mondta Komolay Szabolcs.
Dr. Fekete Károly tiszántúli püspök köszöntőjében kitért arra, hogy általában a protestánsokat, és különösen is a reformátusokat úgy tartják számon, mint a „képtelen” vallásúakat. A közgondolkodásban sokkal inkább a képrombolás, a festményeknek és szobroknak a templomokból való kivitele kötődik a reformátusokhoz, mintsem Kuyper Ábrahámnak, a református teológusnak, egykori holland miniszterelnöknek, Kálvin-kutatónak a mondása; aki így fogalmazott: „A reformáció ugyanis kiszabadította a liturgikus élet templomi világából a művészetet, és megadta a keresztyén ember szabadságának jegyében azt az utat, amelyik felfedező útra hívta a művészeket, hogy ne csak templomi környezetben figyeljék az embert, hanem a természet szépségét, az emberhez kötődő dolgokat is megörökítsék. A világot úgy ábrázolják, hogy nincsenek liturgikus kötöttségek, és nem Isten tiszteletére való képeket alkotnak csupán, hanem az ember gyönyörűségére. Ezek az alkotások is megmutatják, hogy milyen inspiratív hatása van a reformáció gondolkodásmódjának” – zárta szavait Fekete Károly.
Díjazottak:
A zsűri Nívó-díját Toró József festőművész, Csomós Zoltán grafikusművész és Szepessy Béla grafikusművész kapta.
A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. díját Krnács Ágota képzőművész, a Református Egyházkerületi Gyűjtemények díját Seres Géza fotóművész, a Debrecen Megyei Jogú Önkormányzatának díját Kiss Ilona képzőművész, a Tiszántúli Református Egyházkerület díját Neuberger István képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia fődíját Madácsy István képzőművész kapta.
A díjazott alkotók 2017-2018-ban kiállítási lehetőséget kapnak Debrecen főbb kiállítóhelyein: a Kölcsey Központban, a B24 Galériában, a Református Kollégiumban. Krnács Ágota képzőművész Ikon 2.0 elnevezésű tárlata október 12-től lesz megtekinthető a B24 Galériában. A MODEM különdíjaként pedig kurátori döntés alapján, a kiállításra jelentkező alkotók közül kikerülő alkotó grafikai munkásságát reprezentáló, egyéni kiállítás lesz a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban, várhatóan 2018 májusában, a „Grafika Hónapjához“ kapcsolódóan. A MODEM különdíját Madácsy István képzőművész kapta.
forrás: ttre.hu, fotó: Barcza János