Az előadások előtti áhítatok vezérfonalát a Józsué könyvéből vett Igék adták, amelyek elénk állították Istenünk akaratát, szeretetét, kegyelmét, keresztyén életünknek, szolgálatunknak legfontosabb elemeit. Szólt az Ige Isten személyes és közösségi megszólításáról, az annak való engedelmességről és engedetlenségről, az emberi alkalmatlanságunk ellenére való isteni segítségről, a bűnbánat és bűnvallás fontosságáról, a megújulás lehetőségéről és arról a döntésről is, amit nap mint nap meg kell hozzunk, megajándékozott, örökséget, áldást kapott emberekként. Az alkalmak kezdő áhítatait a házigazdai szerepet vállaló gyülekezetekben szolgáló lelkészek tartották a következők szerint:

Kadarkút – Uszkay Huba – Józs.3,1-6.

Lad – Uszkay Huba – Józs.5,13-15.

Magyaratád – Kacsora Szabolcs – Józs.6,1-5.20b.

Bárdudvarn – Perpék Attila – Józs.6,27-7,1.

Kaposmérő – Kutasiné Molnár Boglárka – Józs.7. részének válogatott versei

Kaposvár – Seres Gabriella – Józs.11,15-20.23.

Kadarkút – Uszkay Huba- Józs.24. részének válogatott versei alapján.

Az első előadást Jakab Béla, az Óbudai Evangélikus Egyházközség lelkipásztora tartotta „Luther és kora” címmel. Az érdekfeszítő, személyes hangvételű, vetített képes előadás nagyon lekötötte a több felekezetből, főként kadarkútiakból álló gyülekezetet. Az előadó bemutatta azt a lelkiséget, életfelfogást, ami jellemezte Luther korát. Megismerkedtünk a reformátor életútjának helyszíneivel és azokkal a személyekkel, akik nagy hatással voltak életére, munkásságára. A számos, Luthertől származó idézet, szép jellemrajzot állított elénk gondolkodásáról, mély hitéről, élet- és családszeretetéről.

A második alkalmon Jakab László Tibor nagyatádi református lelkész, a több mint hatvan főből álló gyülekezetnek vetített képek segítségével mutatta be Kálvin János életútját, Genf reformátorának szolgálati területét, szolgálati idejének három korszakát. Részletesen megismerkedtünk Kálvin reformátori munkájával, Strassburgba menetelének okával, írásaival, „A keresztyén vallás rendszere” című főművével, az általa megalkotott Egyházi Renddel. Az előadás Kálvin jelvényének és jelmondatának bemutatásával zárult: „… szívemet égő áldozatul az Úrnak szentelem…” Istennek dicsőséget adva.

A harmadik előadást Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, kaposvári lelkipásztor tartotta, aminek címe és témája „A reformáció előzményei és kiteljesedése Európában” volt. A vetített képes előadás keretén belül hallottunk az előreformátori mozgalmakról, a nevesebb előreformátorokról, törekvéseikről, tanításaikról és arról, hogy mindezért milyen megítélésben volt részük. Az előadás második része arról szólt, hogy Luther, Zwingli és Kálvin reformátori munkája hogyan jutott el Európa más országaiba, melyiknek milyen ereje, hatása volt az ott élő népek életére nézve.

A negyedik alkalmon Székely Attila kaposvári tábori lelkész tartotta meg előadását, aminek címe „Jeles hazai reformátorok” volt. Az előadó részletesen beszélt az akkori nagyhatalmi országok politikai helyzetéről, és abban az egyház és állam kapcsolatáról, valamint arról, hogy mindez milyen hatással volt a reformációra. Magyarország akkori történelmi képének a megrajzolása után a résztvevők hallották, hogy miért és hogyan tudtak a reformátori tanok könnyen és gyorsan meggyökerezni a nép életében. A sok névtelen és neves prédikátor között részletesebben hallottak Dévai Bíró Mátyás, Sztárai Mihály, Huszár Gál, Kálmáncsehi Sánta Márton, Szegedi Kis István és Méliusz Juhász Péter életéről, munkásságáról.

Az ötödik előadást Székelyné Kiss Emese, a kaposfői – csökölyi gyülekezetek lelkésze tartotta. A vetített képes előadás címe „Károli Gáspár élete és munkássága” volt. Az előadó bemutatta a bibliafordító életútját, azokat a gyülekezeteket, amelyek kötődtek a bibliafordításhoz. Beszélt azokról a fordításokról, melyek csak egy-egy részletét tartalmazzák a Szentírásnak. Az előadás második részében részletesebben mutatta be a Vizsolyi Bibliát és annak elkészülését, végül – rövid összegzésként – elhangzott az 1590-ben elkészült első teljes, magyar nyelvű bibliafordítás értéke, hatása.

A hatodik alkalom előadója Bellai Veronika, kaposvári tanár volt. Előadásának címe: „A reformáció hatása magyar nyelvünkre és irodalmunkra” volt. Az előadás bemutatta a magyarság helyzetét az adott történelmi korban, rávilágítva arra, hogy milyen küzdelmes volt a mindennapi lét, a megmaradás. Az előadás hallgatói hallhatták, hogy az írástudatlanságnak állapotában milyen változást, lelki meggazdagodást hoztak a bibliafordítások, különösen a Vizsolyi Biblia. Az előadó méltatta Szenczi Molnár Albert munkásságát, kiemelve a zsoltárfordításokat, aztán röviden bemutatta Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetét. Az előadás egy istenes verseket tartalmazó vetítéssel zárult.

A záró alkalmat Szászfalvi László országgyűlési képviselő tartotta „A reformáció hatása a társadalomra, a politikára, a közéletre” címmel. Az előadás első fele rámutatott egyrészt a reformáció, a megújulás mindenre kiható erejére, másrészt a genfi reformáció jelszavára: Post tenebras lux – A sötétség után jön a fény igazságára. Az előadás folytatásában Szászfalvi László Kálvin reformátori tanításának két alapelvére építette beszédét: az Egyedül a Szentírás és az Isten szuverén Úr elvére. Ezután, elsősorban Kálvin tanításait bemutatva szólt a reformáció hatásáról három területen, különös kitekintéssel a gazdasági élet, az állam, mint felsőség és a kultúra kérdésére. Az előadásban megfogalmazta a reformációnak életünkre szóló következtetését: a keresztyén embernek feladata minden területen az Isten dicsőségének a szolgálata és az egyéni felelősség.

Uszkay Huba

Forrás: A Somogyi Református Egyházmegye honlapja