Arany János mezővárosi puritán családban született, az otthoni istentiszteletek és a családi kegyesség a mindennapjai részei voltak. Önéletrajzi ihletésű „Bolond Istók" című művében meg is vallja, hogy műveltsége családi hátterének köszönhető.

A zsoltárok és az Ószövetség is fontos helyet foglalhattak el szülei életében, ez látszik későbbi költészetén. „Érdekes történet a múlt tiszteletéről, hogy amikor felmerült Szenci Molnár Albert zsoltárfordításának modernizálása és ezzel Aranyt környékezték meg, ő azzal utasította el a felkérést, hogy Szenci szövegei korszerűek" – magyarázta előadásában Győri L. János irodalomtörténész.

A Református Pedagógiai Intézet Arany János születésének kétszázadik és a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából irodalomtudományi konferenciát szervezett Nagykőrösön. Arany János pedagógiai munkásságáról Szenczi Árpád irodalomtörténész, balladáiról Nyilasy Balázs irodalomtörténész, Nagykőrösön töltött éveiről pedig Suba Lajos helytörténész tartottak előadást. A konferencia megszervezését a Reformáció Emlékbizottság támogatta.

A puritanizmus a személyes hitgyakorlatra helyezte a hangsúlyt, a lelkiismeretet tekintette az emberi cselekedetek mozgatórugójának. Ebben a környezetben nőtt föl és indult útjára Arany János, református családja mellett a Debreceni Református Kollégium is megalapozta felekezeti hovatartozását, későbbi költészetét.

Győri L. János rámutatott, hogy irodalomtörténeti kutatások alapján egy korabeli elemi iskolai tankönyv, Hübner János „Száz és négy válogatott bibliabéli históriák" című műve is alapul szolgálhatott Arany János néhány művéhez. A könyv az év minden hetére egy ó- és egy újszövetségi történetet dolgoz fel, magyaráz és foglal össze verses formában. „Arany János mindig úgy használja történetei hiteles alapját, mint lelkészek a textust" – tette hozzá az irodalomtörténész.

Református magyarság

A 19. századi magyar reformátusság helyzetéhez elengedhetetlen ismerni a korszak történelmi hátterét. Az 1800-as évekre egyszerre jelent meg a vallásszabadság és a nemzet szabadságának vágya, melyet Arany János is kifejezett műveiben. Költészetében érezhető a református identitás, mely nem egyszerűen a keresztyén vallási hovatartozás kifejezése, hanem magáé a felekezetié. „Keze alatt nem profanizálódott az örökség, hanem megszólalt a szentség iránti alázat" – fogalmazott Győri L. János.

A Sola Scriptura elvéből erdő biblicizmus jellemzi költészetét, alapja a kálvini tanokban gyökerező predestinációs hit, mely arról szól, hogy nem cselekedetek által érdemlünk üdvösséget, hanem kegyelemből. Nagykőrösön keletkezett például „Első lopás" című műve, mely egy Máté evangéliumából vett szakasszal kezdődik, majd verses tanmesévé válva erkölcsi tanulsággal zárul, komoly hangsúlyt fektetve a kegyelem kérdésére.

Arany János korszaka a megkülönböztetés korszaka, amikor a vallási és nemzeti függetlenségért folyó törekvés bizonyos pontokon összekapcsolódott. Ennek jó példája, hogy Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló Függetlenségi nyilatkozatot a Debreceni Nagytemplomban hirdette ki.

A magyar nép a 19. századra kutatni kezdte, miért történhetett annyi tragédiai a nemzettel. A bibliafordításoknak hála az ószövetségi történetekben gyökerező zsidó-magyar sorspárhuzamban lelték meg a választ. Ezt a szintén a predestinációs hitből fakadó gondolkodást tükrözi Arany János néhány verse is: a sorspárhuzam egyik legszembetűnőbb példája a „Ráchel" és a „Ráchel siralma" című versek, melyek analógiái az ószövetségi Jeremiás próféta könyvének és siralmainak. A „Ráchel siralma" a betlehemi gyermekgyilkosságot állítja párhuzamba a forradalom bukásának tragédiájával.

Fordulópont

Szemléletmódjában mérföldkő volt a szabadságharc bukása, ekkor a hazai gondolkodásban megjelent a bibliai dialektikának egy olyan változata, melynek középpontjában a bűn, bűnhődés és lelkiismeret kérdése állt. Eszerint a legapróbb hibás lépés is komoly bűnhődést von maga után. Arany Jánosnál ezzel egyidőben az a balldatípus alakult ki, melynek hőseit saját lelkiismeretük bünteti meg. Ez költészetében a puritanizmus késői lecsapódása, a 17. századi puritanista gondolkodók fektettek komoly hangsúlyt a lelkiismeret kérdéseire.

Arany hősei valójában nem túl érzékeny lelkiismeretük miatt buknak el, ez egyszerűen csak jelzi, hogy bűnt követtek el. „Nem abban különböznek korunk embereitől, hogy bűnt követnek el, hanem, hogy nekik még volt lelkiismeretük – tette hozzá Győri L. János. – A lelkiismeretbe írott törvény fontosságát Arany Jánosban a világosi fegyverletétel tudatosította."

Eltérő utak

„Arany János költészete egy korszak zárása, míg kortársa és barátja, Petőfi Sándor költészete egy új korszak nyitása volt: Arany benne gyökerezik a szakrális hagyományban, ezt tiszteli és megéli a kor viszonyai között, amilyen szinten lehet" – mondta Győri L. János. Ennek tükrében azért is fontos kiemelni Arany János református identitását, mert Petőfi Sándor már profán tartalmak hordozójává tette a szakrális történeteket, miközben Arany János mélyen tisztelte ezeket.

„Arany János nem csupán szekularizálódott kora gyermeke volt, hanem tovább örökítette a biblicitás, az erkölcsiség, a munka- és hivatásetika, de még a hitvallásosság terén is mindazt, amit biztos érzékével értéknek ítélt – zárta gondolatait az irodalomtörténész. – Így emeli ezeket az eredetileg református keresztyén értékeket a poézis szárnyai alatt a nemzeti és az egyetemes emberi értékek közé."

Juliska sírkövére
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A lélek él: találkozunk!

Farkas Zsuzsanna

Fotó: Vargosz, Dimény András