Marjay (Marjai) Károly mezőtúri lelkipásztor 1933-ban tett javaslatot a Magyarországi Református Egyház konventje részére, hogy a székházban emléktábla örökítse meg a gályarabok emlékét. Ezt a felvetést a konvent 1935-ben elfogadta; az emléktábla felavatásának időpontjául a gályarabok kiszabadításának 260. évfordulóját, 1936. február 11-ét tűzte ki.
A lelkipásztor az 1909-ben épített konventi székházba javasolta az emléktábla elhelyezését. Indoklása szerint ezt az épületet még a trianoni békeszerződés előtti Magyarországi Református Egyház építette, amely magába foglalta „a magyar koronához tartozó országok területén lévő összes református egyházközségeket. Fenti indítvány elfogadásával ez az egyház fejezné ki el nem múló háláját az egész reformátusság nevében a gályarabok iránt”.
Időközben a gályarabok emléktáblájának felavatási időpontja módosult, a februári időpontról május 6-ra, a Kálvin-ünnepségre tevődött át. A magyar protestáns gályarabok-emléktáblájának leleplezése során Révész Imre (1889-1967) egyháztörténész professzor „Kálvin és a gályarabok” című beszéde hangzott el.
Az ünnepi beszéd elején kifejezésre jutott, hogy a magyar protestáns gályaraboknak megpróbáltatásaik között nem volt egyebük, mint a „Istenbe vetett reménység horgonya”. Ebbe a horgonyba ők mindkét kezükkel belekapaszkodtak, de „a remény horgonyát nem csak földi kezek fogták, a hitnek kezei; hanem fogta, tartotta és az örökkévalóság sziklájába beágyazva őrzötte és oltalmazta a mennyei kéz is: a mindenható Kegyelem, a mérhetetlenül szabad fenséggel predestináló Isten rejtelmes, csodálatos és áldott üdvözítő akarata..."
A megvalósult emléktábla a protestáns gályarabok mellett az őket kiszabadító de Ruyter admirálisra is emlékeztet. A 340. évfordulóra a budapesti holland nagykövetség Magyarországra hívta az admirális leszármazottját. Frits de Ruyter de Wildt az évforduló napján ellátogatott a zsinati székházba és megkoszorúzta a gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok emléktábláját.
„Tanulnunk kellene a történelem viharaiból, és a tanulságokból levont következtetéseket beépítenünk mindennapjainkba, visszaszorítva örök pesszimizmusunkat" – véli a férfi, aki a Michiel de Ruyter Alapítvány elnökeként élethivatásának tartja családi örökségét, annak szellemiségét továbbadni az emberek számára, motiválni, változásokat elindítani bennük.
Az emléktábla Budapesten, a Magyarországi Református Egyház zsinati székházának (Abonyi u. 21.) első emeletén, a zsinati ülésterem előterében található.