A múzeum MTI-nek eljuttatott összegzése szerint a szervezők célja, hogy az időszak nagyközönség előtt kevéssé ismert, érdekes történeteit mutassa be. A tárlat nem egyik vagy másik protestáns felekezet nézőpontját érvényesíti: a tematika szerves részét képezi az egyes protestáns felekezetek és a katolicizmus közötti konfliktusok és párbeszéd, az együttélés formáinak és az egymásra hatás lehetőségeinek bemutatása.

A kiállítás gerincét - fűzték hozzá - nagyméretű tablók alkotják, amelyeken a látogatók okostelefonnal leolvasható QR-kódok segítségével nyerhetnek a törzsanyagot kiegészítő bővebb információkat.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán rendezett kiállítás megnyitóján részt vett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki szerint a baranyai reformáció története nagyon sokkal járult hozzá a magyar kultúra fejlődéséhez és a mai értelemben vett magyar identitás kialakulásához.

A protestantizmus terjedése olyan "védőbástyát" épített ki a magyar anyanyelv számára, amely lehetővé tette, hogy egy új, megerősödött magyar identitás jöjjön létre a 16. században - jelentette ki a politikus, aki az akkori felekezeti törekvésékre is kitért beszédében. Hoppál Péter egyúttal azt is rögzítette, hogy a Debrecen mellett Baranya megye a reformáció másik magyarországi bölcsője.

Az üvegvitrinekben tárgyi emlékekkel, könyvekkel, úgynevezett aprónyomtatványokkal is megismerkedhetnek a december 31-ig látogatható tárlat résztvevői.

MTI