A kamiont egy interaktív kiállítótérré alakították, amely a reformációról és az egyes helyszínekről tartalmaz bemutatókat. A jármű az egyes állomásokon általában három napig tartózkodik majd, ezek közül a középső napon adnak lehetőséget arra, hogy az adott város a kamion köré egy reformációs témanapot építsen fel.

Magyarországon három helyszín lesz: Debrecen (2017. január 31.), Sárvár (február 3.) és Sopron (február 4.).

Az állami ünnepségsorozat 2017. január 6-án veszi kezdetét, amit követ majd a református egyház nyitó rendezvénye. A Magyarországi Református Egyház az európai ünnepségsorozatba bekapcsoló vándorkamion debreceni tartózkodása idején, 2017. január 31-én egész napos programmal nyitja meg jubileumi évét. Ebből az alkalomból a debreceni múzeumokkal összefogva szeretnénk kiállítást rendezni. Tervezünk idegen nyelvű ismertető kiadványokat, turisztikai programokat és ünnepi istentiszteletet a Nagytemplomban. Az európai protestáns testvéregyházak képviselőit is Debrecenbe várjuk majd.

Debrecen a reformáció idejétől kezdve máig meghatározó szellemi-lelki centruma a magyar protestantizmusnak. A biblikus-humanista, görög-latin műveltség és az empirikus-természettudományos gondolkodás színvonalas művelésével a debreceni Református Kollégium a tudományok európai őrhelyévé és világítótornyává tette Debrecent. Így vívta ki a város azokat a megkülönböztető jelzőket, amelyekkel különböző szellemi nagyságok, mint egyházi centrumot illették: Debrecen „egész Magyarországnak és Erdélységnek világosító lámpása” (Huszár Gál), „a kálvinista Róma” (Kazinczy Ferenc), „a magyar Genf” (Édouard Sayous). A reformáció jubileumi évét előkészítő időben ezekhez a jelzőkhöz egy újabbat is kapott az Európai Protestáns Egyházak Közösségétől (GEKE) a város: „Debrecen – a reformáció városa”. A megtisztelő címmel együtt vállalta a város, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület reformációi emlékbizottságának javaslatára egy-egy magyar-angol nyelvű táblával jelöl meg huszonkét városi helyszínt, amelyeken reformációhoz köthető esemény zajlott, illetve amelyhez a reformáció hatástörténetének jelentős történése köthető.

A 2017-es év a Tiszántúlon nem csak az ötszáz éves reformáció miatt jelentős év, hanem 1567-ben volt a debreceni alkotmányozó zsinat, amelytől számítjuk a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Magyarországi Református Egyház létét. Ez azt is jelenti, hogy a Lutherhez kötődő 1517-es esztendő egy a tiszántúli reformárokhoz kötődő 450 éves évfordulóval párosul. Ebből az alkalomból ünnepi, kárpát-medencei szintű zsinatot tartunk Debrecenben, emlékezve arra, hogy az 1567-es zsinaton fogadta el alapvető hitvallásának a lelkipásztorok közössége az András templom oldaltermében az ún. Második Helvét Hitvallást, amelyet először a svájci református kantonok írtak alá 1566-ban. Szeretnénk közreadni az említett 1567-es debreceni zsinat dokumentumait, mert kevesen ismerik azokat. Ezek megalkotásában nagy szerepe volt Melius Juhász Péter debreceni reformátornak.

A Tiszántúli Református Egyházkerület a Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségével egyetértésben, ünnepi plenáris ülésre várja 2017. június 24-25-re a Generális Konvent részegyházainak vezetőit és küldötteit Debrecenbe. Ezen az ünnepségen fogadja el a testület a II. Helvét Hitvallás új magyar fordítását.

A 2016-2017 évben folytatjuk a „Hirdesd az Igét!” - programot a „Reformátori alapok” sorozattal, amelyben három kulcsmondat vezet majd bennünket: Isten hatalmának érvényesülése Krisztusban a világ fölött, Isten színe előtt zajló életünk, a Szentírás belső bizonyságtétele.

A „Reformátori alapok” tanulmányozása közben egyházkerületi vándorútra indítunk egy Szentírást, amely 2017. január 1-től december 31-ig bejárja az összes tiszántúli református gyülekezetet Záhonytól Szegedig és az elkészített beosztás szerint végig olvassuk a teljes Bibliát.

Az év csúcspontja 2017. október 31. lesz, amikor országszerte reformációi emléknapokat tartanak a gyülekezetek.

Fekete Károly
A szerző tiszántúli református püspök 

Forrás: Hajdú-bihari Napló, fotó: r2017.org