A Nagytemplom mögötti téren álló emlékmű özv. Hegyi Mihályné Józsa Eufrosina adományából készülhetett el. A gályarabok emlékoszlopának felállításáról a 19. század második felének legnépszerűbb hetilapja, a Vasárnapi Újság is fényképes beszámolót közölt:
„Debreczenben a református felekezetnek egyik buzgó híve, özv. Hegyi Mihályné Józsa Eufrozina úrnő, ki eddig is számos jelét adta jótékonyságának s közczélokra való bőkezű adakozásának, emlékoszlopot emeltetett azoknak a szerencsétlen egyházi és iskolai férfiaknak az emlékezetére, a kiket a XVII. század vallási türelmetlensége és erőszakoskodása a két protestáns egyházban elfoglalt hivatalos állásaikból törvényszék elé, majd pedig gályarabságra hurczolt s csupán azért, mert üldözőikkel nem egy hitet vallottak. Nemzeti történelmünknek az a gyászos lapja, mely ezekről a szomorú időkről szól, mélyen meghatotta a buzgó lelkű nőt s elhatározta, hogy ama sokat szenvedett férfiak hitbeli buzgóságát, önfeláldozását és törhetetlen kitartását kőoszloppal megörökítve újítja föl a mostani és tartja fenn a későbbi nemzedékek emlékezetében. Tervét Debreczen egyházi és városi elöljáróságainak erkölcsi támogatása mellett ki is vitte s ma már ott áll az emlékoszlop Debreczen városának egyik díszes terén."
A gályarabok négy és fél méter magas emlékoszlopát a Gerenday Béla szobrászművész vezetése alatt álló „Gerenday Antal és fia" kő- és sírkőfaragó vállalkozás készítette. A műalkotást 1895. szeptember 6-án állították fel a Nagytemplom és Református Kollégium közötti téren, szeptember 21-én avatták fel.
Az ünnepség a kollégium főiskolai énekkarának szolgálatával kezdődött, az avatóbeszédet pedig Balogh Ferenc (1836-1913) egyháztörténész mondta. A gályarabok emlékét Kiss Áron (1815-1908), a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke foglalta imába.
Az emlékmű a magyar protestantizmus történetének szimbolikus jelentőségű alkotásává vált, amelyet nemcsak a Debreceni Református Kollégium diákjai és tanárai koszorúznak meg évről évre, hanem a nagyobb évfordulók esetén az európai protestáns országok jeles képviselői is. II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása során, a Nagytemplomban augusztus 18-án tartott ökumenikus istentiszteletet követően a kiengesztelés jeleként szintén így tett.