Kálvin János ösztönzésére készültek az úgynevezett genfi zsoltárok, melyek francia szövegét Clément Marot (Marot Kelemen, 1496–1544), valamint Kálvin tanítványa, lelkésztársa és egyben utódja, Théodore de Bèze (Béza Tódor, 1519–1605) szerezte. Clément Marot zsoltárfordításait Franciaországban Claude Goudimel (kb. 1514–1572) és Loys Bourgeois (kb. 1510-től kb. 1560-ig) melódiáira énekelték.
Szenci Molnár Albert Ambrosius Lobwasser (1515–1585) német fordításában ismerte meg Marot és de Bèze zsoltárait, a hozzájuk tartozó reneszánsz dallamokkal – és ezeket összevetette az eredeti szövegekkel. Szenci akkor már 16 éve Németországban élt református környezetben, ezért élénken hatott rá a zsoltároskönyv külföldi példája. A genfi zsoltárokat ezen kívül gyakran énekelték egyetemi környezetben, Andreas Spethe latin fordításában – Szenci Molnár ezt is jól ismerte.
A Szenci-féle zsoltárgyűjtemény hitelességét alátámasztotta, hogy svájci, francia és német kálvinisták egyaránt használták, továbbá tartalmának szigorúan biblikus jellegét, teológiai tisztaságát de Bèze szavatolta, aki kiemelkedő szaktekintélynek számított hazánkban is. Ebből következett, hogy a zsoltároskönyvet elfogadták mindazok a gyülekezetek, melyeknek vezetői Szenci Molnárt és a magyar prédikátor kortársait koruk legjobb hittudósainak tekintették.
Marot és de Bèze körülbeül 130 különböző dallamra írták zsoltáraik szövegét. Szenci feladatát megnehezítette, hogy a zsoltárok majdnem ugyanannyi versformában, strófaszerkezetben készültek, ráadásul a francia zsoltárok dallamkészlete és ritmikája meglehetősen idegen volt a korabeli magyar dallamkincstől. A fordítónak ahhoz, hogy a gyűjtemény valamennyi darabja eredeti dallamával énekelhető maradjon, reprodukálnia kellett az összes strófaszerkezetet, márpedig addig a magyar költészetben nem volt erre példa.
A genfi zsoltárok előadásmódja az idők folyamán módosult. A 20. században a kiváló egyházzenésznek, Árokháty Béla lelkipásztornak köszönhető a hiteles dallam- és ritmusalakok 1939-es kiadása. Kodály Zoltán e kiadásra építve számos kórusfeldolgozást készített. Tanítványai, köztük Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán szinte zsoltármozgalmat teljesítettek ki.