Ráday Gedeon (1713-1792) művelt köznemesi protestáns családban született, édesapja, Ráday Pál (1677-1733), II . Rákóczi Ferenc kancellárja volt. Gedeon tízéves korában került a pozsonyi evangélikus líceumba, ahol Bél Mátyás kísérte fejlődését. Itt tanult meg latinul és németül. Berlinben, majd Odera-Frankfurtban járt egyetemre, ahol főként jogot hallgatott, és a kor színvonalán álló modern nevelésben részesült. Megtanult franciául, és ekkor szerezte franciás műveltségét.

Apja halála után tért haza, és a gazdálkodás mellett bekapcsolódott a megyei politikai életbe. Pest megyének három alkalommal volt országgyűlési követe (1741, 1751, 1764). A Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokaként – apja példáját követve – tevékenyen részt vett egyháza szolgálatában. Tekintélyének és kapcsolatainak köszönhetően befolyása országos vallásügyi kérdésekben is érvényesült. 1741-ben a protestáns küldöttség tagjaként vett részt Mária Terézia koronázásán. Figyelemmel kísérte, tanácsaival segítette a türelmi rendeletet előkészítő bizottság munkáját, amelynek fia, Gedeon (1745-1801) tagja volt.

Ráday Gedeon a 18. században meginduló hazai irodalmi és tudományos élet meghatározó személyiségeként péceli kastélyában felállított könyvtárával és kézirat-gyűjteményével segítette az új kezdeményezéseket. Az írók az ország egész területéről elküldték neki véleményezésre műveiket, így Kazinczy is, akinek pályájára döntő hatással volt. Az induló folyóiratokat szellemi értelemben és mecénásként is támogatta, segítette a Magyar Museum és az Orpheus népszerűsítését. Az elsők között foglalkozott egy „Magyar Tudós Társaság” létrehozásának lehetőségével, költőként pedig meghonosította a nyugat-európai, rímes-időmértékes versformát a magyar irodalomban (Ráday-rím). 

Képtára, érem- és kéziratgyűjteménye elveszett, csak könyvtára maradt meg, amely ma négyezer-hatszázötven művet foglal magában körülbelül tizennégyezer kötetben. Közöttük negyvenhat ősnyomtatvány és több száz antikva található. Apjától örökölt, valamint külföldi tanulmányai idején gyűjtött könyvállományát enciklopédikus igénnyel, szakértelemmel bővítette, a fontosabb munkákat az összes tudományterületre vonatkozóan igyekezett beszerezni. A francia felvilágosodás irodalmát ma Magyarországon legteljesebben e gyűjtemény tartalmazza, de kiemelten van jelen benne a protestáns teológiára vonatkozó irodalom is. 

A Ráday család 18. századi magánkönyvtára lett az alapja a 19. században a pesti Református Teológiai Akadémia könyvtárának (ma a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára különgyűjteménye).