Jézus életét és szenvedéseit sokan, sokféleképpen dolgozták már fel, ezért mindig kettős érzéseket kelt bennem, ha egy új változat lát napvilágot. A Jézus-filmek skálája széles, sok mű megtalálható már rajta Krisztus utolsó megkísértésétől a Passióig, de Roczó-Nagy Zoltán evangéliumhű története így is a képernyő elé szegez.

#Jézus – Apám nevében
Magyar filmdráma, 117 perc

Rendezte:
Roczó-Nagy Zoltán

Szereplők:
Tóth Olivér - Jézus
Kálloy Molnár Péter - Júdás
Sághy Tamás - Poncius Pilátus
Román Judit - Mária

Mióta az eszemet tudom, ismerem a Biblia történeteit. Újra és újra olvasva őket egyre több apró részlet és szimbólum nyer értelmet. Ezt a filmet nézve azonban leginkább megdöbbenek. A modern helyszínek és eszközök között látva Jézust elgondolkodom: ma vajon felismernénk, hogy eljött a rég várt Megváltó? Bölcsebben követnénk Őt, mint ókori elődeink? Az évezredes fejlődés ebben is megmutatkozna? Mi is keresztre küldenénk, ha meglátnánk, mennyivel jobb nálunk?

„Egy-két órában visszaadni Jézus életét szinte lehetetlen. Ez a film számomra elsősorban gondolatébresztő” – fogalmaz Roczó-Nagy Zoltán, mikor a filmjéről kérdezem. Ezzel az állítással egyet kell értenem, a film valóban gondolatébresztő. Megdöbbentő például rögtön az elején Heródes király gyermekgyilkosságát mai környezetben, egy hétköznapi játszótéren látni – úgy is, hogy maga a jelenet csak sejteti a történéseket. Az időtlen hátterek és díszletek elgondolkodtatók, képkockáról képkockára közelebb hozzák Jézus életének jól ismert jeleneteit. „Nem tudom teljesen átadni a történések jelentőségét, de remélem, beszélgetést kezdeményez. Azokat szeretném megtalálni ezzel a filmmel, akik már gondolkodtak a hit kérdésein” – teszi hozzá az alkotó.

A film alapötletét egy monumentális szabadtéri darab, a budaörsi passió adta. Ennek próbája közben fogalmazódott meg a rendezőben az ötlet, hogy érdemes lenne továbbgondolni, esetleg filmre vinni Jézus életét. A film egyedül Roczó-Nagy Zoltán projektje, két éven keresztül forgatták. „A munkatársaim bármilyen trükköt képesek megcsinálni, de azt szerettem volna, ha nincs semmi túlzó. Például a csodáknál is az látszik, hogy ezek Jézusnak természetes dolgok” – meséli a rendező.

Roczó-Nagy Zoltánt családja és felesége támogatta a film elkészítésében, mint mondja: sok dolog terelte élete során, melyek eredményeképpen végül megrendezte a Megváltó történetét. „Számomra Jézus egyedülálló alak, aki szeretettel és természetesen közeledik az emberekhez. Benne találta meg a lázadó Júdás és az elesett beteg is a vezetőt, akiben hinni tud” – teszi hozzá. Azonban arra komoly figyelmet fektettek, hogy ne alacsonyítsák le a történetet, csupán megmutassák mai környezetben. A jelentek felvillantanak egy-egy történetet Jézus életéből, az alkotás töredezett, emlékeztet a Biblia tömörségére és képeire – amelyek aztán elgondolkodtatnak.

„Van egy központi változatlan üzenet, melyet a múltban, a jelenben és remélhetőleg a jövőben is ugyanúgy közvetítenek – fogalmaz a rendező. – A középpontban Jézus áll, akinek állandó az üzenete.” Az üzenet közvetítéséhez a Biblia örökérvényű szövegeit használták, csak a szükséges mértékben rövidítettek vagy írtak hozzá egy-egy mondatot. „Igyekeztünk alázattal a szövegekhez nyúlni és csak olyan dolgokat hozzáírni, amik nem szemtelenek” – vallja Roczó-Nagy Zoltán.

A nagyheti események szereplői között különleges helyet foglal el Júdás, akire a film is komoly hangsúlyt fektet. Egyes elméletek szerint Júdás radikális nézeteket vallott, Krisztusban azt a szabadítót látta, aki majd a római elnyomás alól menti meg népét. Mivel nem tudta, ez mikor következik be, árulásakor „provokálni” szerette volna Jézust, hogy ennek hatására végre fellépjen az elnyomók ellen.  A film is ezt az elméletet veszi alapul, azonban nem oldozza fel és nem is mond ítéletet felette. A Kálloy Molnár Péter alakította Júdás nem lesz egyértelműen jó vagy rossz alak, de motivációját érthetőbbé, még emberibbé teszik a jelenetek. „A szereplők, mint archetípusok, jelenleg is az életünk részei. A negatív és pozitív karakterek ma is épp úgy a világ részei, mint kétezer évvel ezelőtt” – fogalmaz a rendező.

A film után más szemmel látom a jól ismert történetet. Jobban, mélyebben értem, hogy a római elnyomás nem egy sokat ismételt frázis, hanem valódi katonák valódi jelenléte egy megszállt országban. Átérzem a kapernaumi százados fájdalmát, a tanítványok kétségbeesését és Jézus emberi természetét. Valójában két órán keresztül hallgatom az igét, de jelentek – olykor megrázó módon –segítenek még jobban érteni Krisztus áldozatát.

„Úgy érzem nem az én hitem és világnézetem fontos, nem saját ízlésem formálta a filmet, mert az torz tükör lenne. Nem nekem van üzenetem, hanem a Bibliának. Nekem célom van, mégpedig, hogy beszéljenek róla” – zárja gondolatit Roczó-Nagy Zoltán.

A filmről pedig valóban érdemes beszélni, de még ennél is fontosabb időről időre újra belegondolni Jézus Krisztus korokon átívelő üzenetének jelentőségébe.

Május 4-6. között Orlandóban két magyar produkciót is vetítenek az (ICFF) International Christian Film Festival (Nemzetközi Keresztény Filmfesztivál) alkalmával.

#Jézus - Apám nevében című két órás alkotás versenyen kívül indul a fesztiválon, míg a film főcímdalából készült, Hrutka Róbárt által jegyzett videoklip jelölést is kapott a Best music video kategóriában.

A Jézus életét modern díszletek között bemutató filmet 503 keresztény témájú alkotás közül választotta ki az amerikai zsűri.

“Hrutka Róbert fantasztikus zenét írt a filmhez. - mondta el Roczó-Nagy Zoltán rendező - Ott emel fel minket az égbe vagy húz le az örvény mélyére, ahol kell. Megtisztelő volt vele dolgozni. Az, hogy a legelismertebb keresztény fesztiválon részt vehetünk, nagyban neki köszönhető. A jelölés nagy elismerés a számunkra, remélem a magyar nézőknek is tetszeni fog és júniusban eljönnek a mozikba megnézni a filmünket.”

A #Jézus - Apám nevében, Pünkösdkor a hazai mozikban is látható lesz, addig az is kiderül, milyen eredménnyel szerepel nemzetközi porondon.

Farkas Zsuzsanna

fotó: imdb.com, urania-nf.hu

illusztráció: Kalocsai Richárd