Irinyi János régi, református családan látott napvilágot, édesapja, Irinyi János a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Születésének helye és időpontja is bizonytalan, egyes források szerint 1817-ben Albison, más vélemények szerint azonban 1819-ben, Nagylétán született.

Iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, 19 éves korában már a bécsi műegyetemen tanult kémiát, majd Berlinbe ment, ahol felkereste korának híres kémikusait, akikkel élethosszig tartó barátságot alakított ki.

Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, majd 1838-ban megírta első tudományos értekezését „Über die Theorie der Chemie im Allgemeinen und der Schwefelsäure insbesondere” címmel. Ebben a munkájában a kémia elméleti kérdéseivel, különösen a savelmélettel foglalkozott, mellyel magára vonta a német kémikusok figyelmét.

Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel. Irinyi ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte. Így jutott el a mai is használatos biztonsági gyufa őséhez.

1839-ben visszatért Magyarországra és bevetette magát a magyar tudományos életbe, sorra jelentek meg értekezései, melyek mellett Budapesten gyújtógyárat alapított – azonban ez később tönkrement.

1849-ben, a forradalom alatt a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőpor és ágyúöntöde vezetésével. Mint magyar érzésű nemes ember, már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban.

A szabadságharc bukása után egy ideig öccsével együtt a pesti Újépületben raboskodott. 1850-ös kiszabadulás után Vértesre ment gazdálkodni, de a szabadságharc alatt felhalmozódott adósságaitól nem tudott szabadulni.

Későn, 51 éves korában nősült meg, neje Baranyi Hermin volt. Két gyermekük született, Janka és Lajos, de mindketten még gyermekkorukban meghaltak. Ezek a tragédiák és a szabadságharc bukása megtörték, ezek után már semmit sem publikált. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

illusztráció: Worldwide stamps