Mitől keresztyén egy zene? Hogyan fér meg egymás mellett a hit és a popkultúra? Hányféle módon lehet jelen az evangélium üzenete egy dalban? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a debreceni MODEM-ben Horváth Gergely rádiós műsorvezető, író és Kókai Nagy Viktor teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense.

A beszélgetés kezdetén elmondták: a Szentírás bizonyos elemei, pillanatai és üzenetei néha olyan egyszerű dolgokon keresztül hozhatóak közelebb, mint a popkultúra. E gondolatot hat zeneszámon keresztül igazolták, melyek mindegyikénél a szövegre helyezték a hangsúlyt és nem a videóklipekre.

Függő viszonyok

Ismerős az a helyzet, amikor egy zene bemászik az ember fülbe és egész napra vele marad, holott a szövegével nem ért egyet. Hasonlóan kerít hatalmába Avicii Addicted To You című száma. „Azért választottam ezt a számot, mert jó példa a függőségi viszonyokra, melyeket nap, mint nap átélhetünk” – fogalmazott Kókai Nagy Viktor, aki azt is elmondta, sokáig nem értette, hogy kérheti Jézus az őt követőktől, hogy hagyják el családjaikat, vagy hogy ne temessék el halottaikat (Lk 9,60). Szinte elképzelhetetlennek tűnnek ezek a kérések a kényelemhez szokott ember számára. „Érdekes azonban belegondolni Rómeó és Júlia példájába, ahol nem lepődünk meg azon, hogy két fiatal a szerelemért képes megtagadni családját – folytatta. – Jézus semmivel sem vár el többet, mint amit képesek vagyunk odaadni a szerelemért.”

Horváth Gergely és Kókai Nagy Viktor egyetértettek abban, hogy a dalszöveg nem attól biblikus, mert annak szánták, hanem mert segít rámutatni az összefüggésekre. „Teológusként számomra segítség volt ez a szöveg abban, hogy a fiataloknak könnyebben elmagyarázhassam: Jézus a teljes odaadást várja tőlünk” – tette hozzá Kókai Nagy Viktor.

A másik oldal

Egymás után következett a The Rolling Stones Sympathy For The Devil és az Akkezdet Phiai Hisz sztori című száma, melyek között egyértelmű a hasonlóság, mindkét esetben az ördögi narratívából hallható a történelem.

„Ujjongva figyeltem, ahogy / királyok és más hatalmasok / kitalált istenekért / vérbe fojtanak egy évszázadot” – idézett Horváth Gergely a Rolling Stones dalának magyar fordításából, majd rámutatott, hogy a Sympathy For The Devil – mint a műfaj egyik szimbolikus dala – megmutatja, milyen szellemi erő mozgatja magát a rock and rollt. „Mit gondolunk az ördögről és az ő hatalmáról?” – tette fel a kérdést a műsorvezető, azonban Kókai Nagy Viktor szerint fontosabb kérdés, hogy „az ördög saját hatáskörében teszi, amit tesz vagy Isten engedi neki, hogy tegye?” Mint mondta, ő azt az álláspontot képviseli, mely szerint az ördög a jón élősködik parazitaként, tevékenysége nem szakítható ki Isten tevékenységéből. „A történelem Isten történelme, aki az eseményekben mutatja meg hatalmát és kegyelmét” – tette hozzá a teológus.

A beszélgetés során arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek a szövegek nem teszik vonzóvá az ördög létezését, de a keresztyén ember számára rámutatnak, hogy a gonosz is Isten szolgája – akarata ellenére is. „Az iszlámban például az ördög azért szakadt ki a mennyei világból, mert az ördög nem hajolt meg az ember előtt, mivel csak Isten előtt borul le. Megtartotta Isten törvényét, de nem engedelmeskedett Isten akaratának” – érzékeltette Kókai Nagy Viktor egy példával, hogy milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a számokat hallgatva, de azt is hozzátette: nem gondolja, hogy missziós szándékkal alkották a szövegeket, de azok mégis kifejezhetik az evangéliumot.

Horváth Gergely hozzátette, érdemes megvizsgálni azt is, hogy Isten szabad akaratot adott az embernek, és megengedi, hogy tanuljon hibáiból. Ilyen példa a tékozló fiú története is: „A tékozló fiú a rock and roll útját járja, majd hazatalál, de érdekes, hogy eközben az otthon maradt fiú sem boldog. Az ilyen példákon is fontos elgondolkodni” – mutatott rá a műsorvezető.

Hinni valamiben

„Kell egy saját megváltó, / aki meghallgat, ha kérsz, / akihez odaérsz” – hangzott az idézet a Depeche Mode Personal Jesus című számából, mellyel kapcsolatban Horváth Gergely felhívta rá a figyelmet, hogy a szeretet parancsának egyfajta kiegészítése Max Frisch nyomán a második parancsolat. Ha szeretünk valakit, nem akarjuk lefaragni, saját képmásunkra változtatni és a személyes megváltónkká tenni. Kókai Nagy Viktor hozzátette: a szeretet parancsában nincs benne, hogy engem szeressenek, hiszen a szeretetet nem lehet megparancsolni, a szeretet válasz a szeretetre.

A Depeche Mode dalához hasonló a Vad Fruttik Nem hiszek című száma, melyről sokan azt mondják, kiábrándulásra és istentelenségre szólít a szövege. Horváth Gergely szerint azonban a dal nem cinikus, csupán az énekes személyes vallomása múltjáról. „A zsoltárokban is megjelenő, mélységből kiáltó hang hallatszik ebben az esetben is. A zsoltárírók is sokszor majdnem az istentagadásig jutnak el kilátástalannak tűnő helyzetükben – amit ki lehet és ki is kell mondani” – tette hozzá a műsorvezető. „Meg kell tapasztalni, hogy Isten a mélységben is ott van és tűnhet úgy, hogy nem hallgat meg, de később kiderül, hogy így volt a legjobb.” A dal egyik fontos tanulsága az is, hogy bár elhangzik, miben nem hisz az szövegíró, de azt nem mondja sehol, hogy Istenben ne hinne.

Párhuzamok

A beszélgetés résztvevői fontosnak tartották, hogy az alkalom ne múljon el a keresztyén könnyűzene vizsgálata nélkül, ezért Ákos Igazán című dalával zárult az esemény. A számmal kapcsolatban Horváth Gergely ismét hangsúlyozta: az elhangzott szöveg számít, nem pedig az előadó személye vagy más dalai. Az Igazán nagyon komoly bibliai gondolatokat jelenít meg, többek között Pál apostoltól és a Jelenések könyvéből, melyek tovább gondol hívják a hallgatóságot. „Ezt kellene keresztyén könnyűzenének neveznünk, mert teológiailag hiteles és nem direkt, tolakódó módon tanít – tette hozzá Kókai Nagy Viktor. – Ilyen keresztyén könnyűzenére lenne szükség, mert ez eléri az embereket és elgondolkodnak rajta.”

„Véges nézi a végtelent, / Találgatja, hogy mit jelent” – zárta a szövegből vett idézettel Horváth Gergely a beszélgetést, majd búcsúzóul hozzátette: a popkultúra a mindennapok része, ha megfelelően közelít hozzá az ember, rengeteg kérdésre segít választ találni.

A Jézus és a rock and roll egy személyes hangvételű útkereső és útmutató könyv. Elkötelezett, de másokat megérinteni szándékozó, szórakoztatóan komoly vallomás és misszió egyszerre.
„Úgy éreztem, hogy előbb be kell mutatnom az univerzumot, amelyben élek, ahhoz, hogy sokkal jobban érthető legyen minden, ami utána jön. Elő kell vezetni egy gondolkodást, be kell mutatni fogalmakat, amelyekről alapesetben mást gondolunk – mindezt azért, hogy utána érhető legyen minden hivatkozás” – fogalmazott Horváth Gergely.
Június 10-én a 19:00-tól az Ünnepi könyvhéten mutatják be Horváth Gergely Jézus és a Rock and roll című kötetét.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Szabó Zsolt