„Nagy örömünk, hogy Debrecenben kezdhetjük a Kárpát-medencei reformátusság jubileumi évét. Együtt ünneplünk azokkal a protestánsokkal szerte a világon, akik 1517-et tekintik a reformáció kezdő időpontjának” – fogalmazott a sajtótájékoztató elején Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, majd hozzátette: különleges mérföldkő az 1567. évi debreceni zsinat is, melynek idén a 450. évfordulóját ünnepli a magyar reformátusság.

„A két évforduló jelentősége abban áll, hogy ötszáz éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, mely a középkori egyházat akarta megújítani – tette hozzá a püspök. – Az évforduló emlékeztet bennünket arra, hogy vegyük elő újra a régi nagy célkitűzéseket, hasonlítsuk össze mai életünkkel és munkáljuk a keresztyének egységét, de leginkább azt, hogy a keresztyének a hit élő forrásához, Isten kegyelméhez találjanak.”

A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, hogy májusban Nagyváradon a trianoni határokon átívelő Magyar Református Egyház 2009-es megalakulására, júniusban pedig Debrecenben az 1567-es zsinatra emlékezik majd a Kárpát-medence reformátussága, majd hozzátette, hogy októberben közös emlékülést és emlékzsinatot tart a magyarországi evangélikus és református egyház. 

Luther Márton 95 tételével 1517-ben visszafordíthatatlanul megindult a nyugati keresztyén egyház megújulását szolgáló vita, majd a történelmi Magyarországon előbb a reformáció lutheri, majd svájci (helvét) ága terjedt el. A magyar református közösség kialakulásában az 1567-es debreceni zsinat tekinthető mérföldkőnek, melyen a svájci irányzatot követő protestánsok elfogadták a Második Helvét Hitvallást és a Tiszántúlon létrehozták első egyházszervezetüket. E kettős jubileumot a Magyar Református Egyház részegyházai közösen kívánják megünnepelni.

A reformáció városa

„Debrecen több mint 450 éve ad otthont annak a Krisztus-követő törekvésnek, melyet a református egyház vitt végbe, többek között ezért is döntött úgy az állam, hogy erre emlékezve emlékévet hirdet” – emelte ki a sajtótájékoztatón Soltész Miklós. Az állami kezdeményezéseket a Reformációi Emlékbizottság fogja össze. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a reformáció nagymértékben hozzájárult a hit, a magyarság és a nyelv megőrzéséhez „Az egyházak hatalmas feladatot tudnak átvállalni, ezt szeretnénk megköszönni és kívánni hitben és lelkiekben gazdagodó református közösségeket.”

Az emlékév alkalmából az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) elindította „A reformáció városai” elnevezésű kezdeményezést, melyhez hasonló útvonalat jár be a Német Protestáns Egyház (EKD) European Roadmap című kampánya. Útjuk során 2016 novembere és 2017 májusa között egy kamion látogat a programhoz csatlakozott európai városokba. A magyar reformátusságot Debrecen képviseli mindkét nemzetközi programban, amit a város vezetése is örömmel fogadott, az önkormányzat is az évforduló tevékeny résztvevője lesz.

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere elmondta: Debrecen számára a reformáció és a református közösség jelentette az alapokat. „Amit ez a város a hittől, a vallástól és református polgáraitól kapott az elmúlt évszázadokban, az tette naggyá – hangsúlyozta. – 450 éve a debreceni zsinat kijelölte a város fejlődésének irányait és céljait.” Mint mondta, a város szeretne visszaadni valamit abból a rengeteg támogatásból, amit a református egyháztól kapott az elmúlt évszázadokban, ezért különböző programokkal készülnek az emlékévre. Idén már sor került egy jótékonysági bálra, a város vezetőségével összefogva tervezték meg a reformációi sétát és a reformáció emlékműve is helyet kap majd a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.

Találkozási felület

Fekete Károly, a megnyitónak otthont adó Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a tiszántúli programokról beszélt. A „Szentírás vándorútja” elnevezésű, a tiszántúli református gyülekezeteket a bibliaolvasással összekötő programsorozattal kapcsolatban kiemelte: „A hangos könyvvé tett Szentírás az igazi. A polcon porosodva holt betű marad, de ha megelevenedik, akkor életté válhat.”

A kerület emellett kiállításokkal, kiadványokkal és egyházzenei programokkal készül az emlékévre. Regionális találkozókat is szerveznek, hogy ezeken keresztül vigyék közelebb a reformáció tanításait.

„Nyáron a városban kerül sor a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó megrendezésére, reméljük, szerte a Kárpát-medencéből több ezer fiatal érkezik majd és ünnepli a reformáció ajándékait” – fogalmazott, majd hozzátette, fontosak a generációk közötti találkozások, mert ezeken keresztül is látszik, hogy a reformáció nem egy pontszerű esemény. Erre mutat a 450. évforduló is, ami nem jöhetett volna létre 1517 nélkül, de ugyanúgy érezhető hatása a jelenünkben is.

„Reméljük, nagy találkozási felületet biztosítsunk a reformáció örökségével, mely ma is megújíthat bennünket” – zárta gondolatait a tiszántúli püspök.

14 órától a debreceni Nagytemplomban került sor a nyitó istentiszteletre, melyen Bogárdi Szabó István püspök hirdetett igét. Az alkalmon a Kárpát-medencei református egyházak vezetői mellett a világszerte élő református partnerközösségek képviselői is részt vettek és szolgáltak.

A nyitó istentisztelet köré egész napos program épült. Délelőtt 9 órakor köszöntötték a Nagytemplom előtti téren a Németországi Protestáns Egyház reformációs karavánját, mely Genfből indulva, Wittenberg felé tartva meglátogatja a reformáció történetének fontos helyszíneit – így Debrecent is. A köszöntők után nyílt meg – és este 6 óráig látogatható – a református egyház társadalmi szolgálatait bemutató műsorsátor. A délelőtt folyamán kiállításmegnyitó és pódiumbeszélgetés várta a látogatókat, este pedig koncertet ad Bolyki Balázs és a Bolyki Soul & Gospel kórus.

A jubileumi év megünneplésére az egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek, a Magyarországi Református Egyházban és szerte a Kárpát-medencében különböző programokkal készülnek, melyekről a Reformáció. Ma oldal ad tájékoztatást.

reformacio.ma, fotó: Vargosz