A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) 2017. augusztus 24. és 28. között szervezi meg a Reformáció Világkiállításon a magyar napokat. A rendezvény célja a magyar protestantizmus bemutatása a világ protestáns egyházai számára.

Gáncs Péter az MTI-nek elmondta: a wittenbergi magyar napok ötlete akkor merült fel, amikor a város a reformáció évében látható világkiállítás idejére kölcsönkérte az MEE-től Luther Márton végrendeletét. A kézirat kölcsönadásáért cserébe a magyar evangélikusok azt kérték, hogy megmutathassák, hogyan őrzik a reformáció atyjának szellemi örökségét. A wittenbergi Luther-házban 2017. augusztus 3. óta már látható Luther Márton eredeti végrendelete, melyet az érdeklődők három hónapig tekinthetnek meg.

A Luther Márton végrendelete 1542. január 6-án íródott, a reformátor életének értékes, eredeti emlékeként tartják számon. Az iratot az 1800-as évek elején egy árverésen vásárolta meg – sok más kézirattal együtt – Jankovich Miklós, a katolikus vallású magyar műgyűjtő. Jankovich Miklós ugyan befektetésnek szánta a testamentumot, halála előtt azonban úgy döntött, hogy a magyar evangélikus egyházra hagyja azt.

A magyar protestantizmusról

Az augusztus 24-i nyitóünnepségen köszöntőt mond Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Stefan Rhein, a szász-anhalti Luther Alapítvány (Lutherstiftung) elnöke és Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter, a Reformáció Emlékbizottság képviseletében. Ezt követően előadást tart Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője „Mit jelent számunkra Luther végrendelete ma?” címmel.

Pénteken egész napos szakmai konferenciát tartanak, melyen a protestantizmus és Wittenberg kapcsolatáról lesz szó. A konferencia témája különösen érdekes a magyar protestantizmus szempontjából, a XVI. századtól kezdve sok magyar diák tanult a városban, mely meghatározó jelentőséggel bírt a magyar reformáció alakulástörténetére. Este Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész koncertezik a városi templomban.

A magyarországi reformáció nagy alakjai közül nagyon sokan tanultak a Bölcs Frigyes által alapított wittenbergi egyetemen, ahonnan hazahozták Luther tanait. A több száz magyar diák között volt Batizi András evangélikus, majd református lelkész, költő, a katolikusról evangélikus, majd unitárius vallásra áttérő Heltai Gáspár író és az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást elkészítő Károli Gáspár is.

Szombaton helyezik el a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor, Sylveszter János, az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség készítője, valamint Stöckel Lénárt felső-magyarországi reformátor emléktábláját a városi egyetem, illetve a Schloßstraße 15. számú ház falán.

Reformátusok Wittenbergben

Szombat este a magyar állam ünnepélyes fogadásán Reiner Haseloff, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Heinrich Bedform-Strom, a Német Protestáns Egyházak elnöke mond köszöntőt. A programsorozat záró eseménye a vasárnap délelőtti kétnyelvű istentisztelet, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdet igét.

A Magyar Református Egyházat Fekete Károly tiszántúli püspök, a MRE Zsinat lelkész alelnöke és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke képviseli. Az eseményen részt vesz Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos is.

forrás: MTI, ttre.hu, evangelikus.hu
borítókép: wcrc.ch