Kálvin János 1536-ban adta ki fő művét, A keresztyén vallás rendszerét (Institutio Religionis Christianae), amelyet többszörösére bővítve, végleges formában 1559-ben Genfben jelentetett meg. Rendszerező jellegű teológiai írásával új műfajt alkotott.
A teljes mű első magyar nyelvű fordítása Szenci Molnár Albert (1574-1634) nevéhez fűződik, amelyet 1624-ben a német Hanau városában nyomtattak ki Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem támogatásával.
Az Istitutio-t a 20. század folyamán több református teológus is újra lefordította magyarra. Elsőként Nagy Károly erdélyi református teológus fordítása jelent meg 1903-ban a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadásában Kolozsváron, amely a rövidebb 1536-os kiadás alapján készült.
1909-ben a genfi reformátor születésének 400. évfordulója alkalmából Magyarországon számos ünnepséget tartottak. E jubileumra készült el Czeglédy Sándor (1883-1944) és Rábold Gusztáv (1873-1949) közös munkájaként az 1559-es „Nagy Institutio" újbóli fordítása.
Az Institutio első kiadásának 400. évfordulóját a Magyarországi Református Egyház Konventje 1936-ban emlékünnepség megrendezésével és emlékérem kiadásával tette emlékezetessé. Erre jubileumra jelent meg a „Kis Institutio” Victor János (188-1954) tolmácsolásában.
2014-ben elkészült a teljes Institutio mai magyar nyelvű fordítása, Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész tolmácsolásában. A kétkötetes kiadvány a Kálvin Kiadó gondozásában, a Református Egyházi Könyvtár sorozatában látott napvilágot.