Egyedülálló zenemű bemutatásával vette kezdetét az 1568-as tordai vallásbéke és a Magyar Unitárius Egyház megalakulásának 450. évfordulója alkalmából tervezett ünnepségsorozat. A január 12-i ünnepi megnyitó résztvevői hallhatták először Alan Williams unitárius kortárs zeneszerző „Híd menny és föld között” című kvartettjét, melyet a tordai vallásbéke ihletett.

A zeneszerző elmondta: Kínában ismerte meg a Gu-Jing nevezetű hangszert, mely a helyiek szerint mennyei, emberi és földi zenét játszik. Ekkor határozta el, hogy zeneművében is e három réteg szólal meg. A kvartett megírását emellett Körösfői-Kriesch Aladár tordai országgyűlést ábrázoló festménye inspirálta, melyen úgy tűnik, mintha Dávid Ferencet a „mennyből alászálló ige” ihletné meg.

A mű első tétele Dávid Ferenc nyughatatlan lelkiségét és a bebörtönzését ábrázolja, míg a második tétel azt a halk és szelíd hangot, mely a reformáció forradalmi pillanataiban is megmutatta számára az igazságot. A harmadik tétel megjeleníti a vitákat, melyek a tordai vallásbékéhez vezettek, a negyedik tételben pedig 16. századi dallamok szólalnak meg, de a lezárás átvezet a mába.

„Ha a darab vége komornak tűnik, az azért van, mert bizonytalan időket élünk, ahol a türelem elvét állandóan meg kell védenünk” – fogalmazott Alan Williams. A zeneszerző szerint Dávid Ferenctől örököltük azt az elvet, mely szerint fel kell fedezzük saját igazságunkat, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy felebarátunknak is saját útja van, melyhez ragaszkodnia kell minden világi kísértésben.

A műsorban fellépett a Concordia vonósnégyes és válogatás csendült fel Bartók Béla 44 duójából,  Bárdos Réka népdalénekes közreműködésében.

Hitben megerősödve

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a zeneszerző Istentől kapott tehetségével a kifejeztethetetlent hozza közelebb hozzánk. „Az emberi lélek vágyik a felemelkedésre, ahogy a művész vágya is az, hogy hidat építsen menny és föld közé” – mutatott rá.

Az unitárius egyházvezető Enyedi György egykori püspök Pál apostol Korintusbelikehez írt első levelének magyarázatán keresztül szólt az atyafiak közti szeretetről: a keresztyének egymás közt mind atyafiak, a magyar nyelv azért is használja ezt a kifejezést, mert mindnyájan egy Istenhez és egy hazához tartozunk. Mint mondta, a reformáció nemes gondolatával, a lelkiismeret szabadságával, ugyanakkor egymással és Istennel való közösségben ünnepelnek majd az emlékév során.

„Kérem a Fennvalót, hogy a közös ünneplés révén ki-ki a maga hitében erősödhessen meg, emlékezve a múlt kincsére” – tette hozzá az unitárius püspök. Mint mondta: így a vallásszabadság 450 évvel ezlőtt kihirdetett eszméjére tekintve figyelmünket a hétköznapinál magasabb célok felé irányíthatjuk, hogy közösségeink Isten gondviselő jóságának köszönhetően megerősödhessenek. „A széthúzás, a kizárólagosság és felsőbbrendűség érzése helyett tanuljuk meg szeretni és tisztelni egymást” – zárta gondolatait Bálint Benczédi Ferenc.

A jubileumi esztendőben közösen kívánnak ünnepelni az Erdélyben élő felekezetek, ezért az ünnepélyes alkalmon részt vettek a Kárpát-medencei református egyháztestek vezetőit tömörítő Generális Konvent elnökségének képviselői is. A megemlékezés január 13-án Tordán folytatódik ökumenikus istentisztelettel és emlékmű avatásával.

Farkas Zsuzsanna
Fotó: Bertalan Johanna, Kalocsai Richárd

Kapcsolódó írásaink:
Gondolatok a tordai országgyűlés jubileumán
A vallásszabadság 450 éves évfordulóját ünneplik Erdélyben