Korán érkezem a Ráday utcába, így megnézhetem, hogy indul egy nap a múzeumban. Csendben figyelem, ahogy Ulla bekapcsolja az interaktív táblákat, a televíziókat, összerakja, majd „vízre” teszi Noé bárkáját. Ameddig gondosan előkészíti a helyszínt, körbenézek az első teremben – már a lépcsőről felkeltette érdeklődésemet az az installáció, melyen a Biblia könyvei szerepelnek egyenként, különböző színekkel jelölve. Ezeket kinyitva egy-egy képzőművészeti illusztráció látható és egy igeszakasz olvasható az adott bibliai könyvből – én pedig valóban meg is érkezem mire sorra megnézem őket.
Ulla közben elmondja, hogy már 1988 óta létezett a múzeum, mely régi formájában 2011 júliusáig működött. Addigra „kinőtték” az akkori helyiséget, elavulttá vált a kiállítás módja, ezért a régi szenespince átalakításába és felújításába kezdtek. Mialatt a munkálatok folytak, készült a terv az új múzeum berendezésére. A teljesen megújult Bibliamúzeum mai múzeumi rendszerekkel, interaktív megoldásokkal és különleges műtárgyakkal várja a látogatókat. „A kiállítás bemutatja, miért fontos a Biblia a mai korban, és reméljük, azt is, hogy valójában a Biblia nem a múzeumba, hanem mindennapi olvasásra ajánlott könyv” – teszi hozzá a múzeumvezető.
Máig ható történetek
A következő terem végigvezet a Biblia történeti korszakain. Egy egyedi könyvtekercs installáción képek, bibliai igék, információk és tárgyakat bemutató tárlók láthatók. A terembe lépve Pál apostol korintusbeliekhez írt második levelének egyik sora fogad: „hogy felragyogjon előttünk...” (2Kor 4,6) És valóban, a teremben lépésről lépésre ragyog fel a Biblia üzenete, miközben elém tárul az ókori világa, melyben Isten népe élt. Egy interaktív térképen például egy korabeli szír kocsi kis másolatát mozgatva járhatom be Ábrahám útjának állomásait, olvashatom az ide kapcsolódó bibliai igéket és nézhetek képet a múltból és a jelenből. Egy Kr. u. 4. századból származó vázatöredék pedig a fel nem áldozott Izsák történetét idézi szemeim elé.
A szövegek és kiállítási tárgyak alatt színes illusztrációk kísérik a tárlókban és az installáción látható anyagot. Szabó Eszter rajzai elevenítik meg a jól ismert történeteket, hogy a gyerekeknek is izgalmas legyen a kiállítás – számukra ezen kívül még kvízek, játszósarok és különböző játékok teszik élménnyé a múzeumi látogatást.
Párhuzamok
„Hála Istennek jó kapcsolatot ápolunk a Szépművészeti Múzeummal, ez így volt az előző múzeumi kiállításunk idején is. Sok szép, eredeti kiállítási tárgyat kaptunk a gyűjteményeikből ” – meséli Ulla. Szavai nyomán kezdem csak sejteni, mennyi munka egy ilyen múzeumi kiállítás összeállítása: éveken át tartó levelezés hazai és külföldi múzeumokkal, szöveganyagok összeállítása, fotók, illusztrációk keresése, tervezés, műtárgyak kölcsönzése, másolatok megvásárlása és sok idő. Erről beszélve mégis csak annyit mond, „azt szeretnénk, ha az elkészült új kiállításnak és a munkánknak értelme és üzenete lenne.”
A kiállításon ókori istenábrázolások is helyet kaptak, az egyik tárlóban áll például egy eredeti Ashera szobor, hogy a látogatók láthassák, milyen bálványokról esik szó a Bibliában. „Az ember nem látott problémát abban, hogy van egy kis szobor az otthonában, a családjában – teszi hozzá Ulla. – Valahogy így vagyunk ezzel ma is: könnyen elveszünk a sokféle csábításban, nem érezve a súlyát annak, amit Isten kér tőlünk.”
Ábrahám története és az egyiptomi világ megismerése után egy fa ajtón keresztül haladok tovább, mely a zsidó nép szabadulását szimbolizálja. Az ajtó szemöldökfája tovafut a tekercs másik oldalára, ahová egy kis ablakon át bepillantva már a kereszt egyik ágaként láthatom – egy másfajta szabadulásra mutatva. Sokáig nézek át az ablakocskán és beleborzongok, milyen különös párhuzamokat rejt a Biblia.
Az Újszövetség
Az Újszövetség bemutatása Lukács evangéliumának rövid részletével, Jézus születéstörténetével kezdődik (Lk 2,1-14), melyben kiemelve olvasható a „történt” szó. „Azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy ez mind megtörtént, beteljesedtek a jövendölések, amelyek az ószövetségben elhangzanak, mi ezt hisszük és tudjuk ” – magyarázza Ulla. A teremben egy filmet is megnézhetek egy Jézus korabeli hajó megtalálásának történetéről, majd egy interaktív játék segíti megérteni Jézus kenyérszaporítási csodájának üzenetét.
Az eredeti izraeli tárgyak tárlója mellett elhaladva már a könyvtekercs installáció másik oldalán járok. Ez az út vezet az utolsó vacsoráig, nagypéntekig és az üres keresztig. „A nagyhét történetét ismerjük, nem írtuk le az üres kereszt mellé. Mi a fájdalmak férfijáról (Ézsaiás 53) szóló próféciának mondatait, ennek grafikai megjelenítését helyeztük el. Ezt az első forgatókönyvi gondolatokban már leírtam, hogy ezt így szeretném, ez fontos” – fogalmaz Ulla.
Innen már látszik a kiindulási pont, ahol a bejövetelkor látott vázatöredék (kratértöredék) és Ábrahám meg nem történt áldozata nyer új értelmet Krisztus megtörtént áldozatán keresztül. „Magam is rácsodálkozom időnként, hogy minden a helyére, a jó helyére került. Hálás vagyok Istennek érte” – teszi hozzá.
Az utolsó teremben még közelebbről megnézhetem Heródes templomának makettjét, megismerhetem az első századok templomépítészetét és érdekességeket a kora keresztyénség korából, melyek mind arra mutatnak, hogy az Ó- és Újszövetség csak együtt értelmezhető. Hiába ismerem a történetek és szimbólumok nagy részét gyerekkorom óta, a kiállítást figyelve azt veszem észre, hogy a Biblia ennyi év után is tud számomra újat mondani. Képes megérinteni, napról napra utat mutatni és emlékeztetni a reformátori jelmondatra: Egyedül a Szentírás!
Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz