A résztvevőket Gyurkó Miklós, a presbiterszövetség elnöke üdvözölte, majd a szerető, meleg otthon megteremtésének, az Istennel való közösségben élés fontosságáról, a családfő felelősségéről, a jobb megélhetés miatti elszakítottság, az elidegenedés veszélyeiről beszélt nyitó áhítatában Zsukovszky Miklós, a Beregi Egyházmegye esperese.
„…Szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban”, biztatta a megjelenteket Pál apostol korintusbeliekhez írott első levele 15. része 58. versével Nagy Béla főgondnok, aki a hívő reformátusok példamutatásának fontosságát hangsúlyozta.
Építsünk családot a jövőért! – ezt a címet adhatnánk annak az énekszolgálatnak, amellyel a Mezőváriból érkezett Kovács családi zenekar szolgált az alkalmon, akik a család, a szeretet mellett a hit megtartó erejéről, a kegyelemről, az Isten gondviseléséről, a nemzeti identitásunk megőrzésének fontosságáról énekeltek. S zengett a közös dicséret, betöltve a szíveket.
Igencsak lendületes és lelkeket megszólító volt a Fancsikáról érkezett négygyermekes Nagy házaspár bizonyságtétele, akik hitet tettek amellett, milyen hatalmas isteni ajándék a gyermek. Az anyaméh gyümölcse jutalom, a jutalmat pedig nem vállaljuk, hanem szeretettel fogadjuk, vallotta a Magyarországról érkezett Viktor István lelkész, akit feleségével, Judit asszonnyal 17 gyermekkel, 46 unokával és 6 dédunokával áldott meg az Úr… A bizonyságtételt követően kiscsoportokban arról folyt a beszélgetés, hogy vajon miért nem születnek meg a családokba sokszor a tervezett gyermekek sem? Miért nem tudunk hálát adni azért, ami van, miért akarunk mindig többet? Talán a hitünkkel is baj van: nem merjük elhinni, hogy Isten álmában is ad annak, akit szeret, aki feltétel nélkül bízik benne…
„Sohase foglak téged megtagadni, bármilyen nehéz lesz is megmaradni” – fogadták Pintér Bélával a résztvevők, kiknek száma a népszerű keresztyén énekes koncertjére igencsak kibővült, s akik lelkesen zengték az előadóval együtt az ismert énekeket.
Zán Fábián Sándor püspök záró áhítatában a bálványok helyett a Krisztus melletti döntés fontosságát hangsúlyozta, illetve arról beszélt, hogy meg kellene élnünk a „vele megelégszem” fogadalmat. Arról is szólt, hogy álljunk ki bátran Krisztus evangéliuma mellett, s azt a „távol levőkhöz”, a hitetlenek közé is vigyük el.
A családi napon a gyerekekről sem feledkeztek meg: számos régi népi játékot, kézműveskedést próbálhattak itt ki, de bevehették a légvárat, a trambulint is, no és nem maradt el a kedvenc vattacukor és fagyi sem.
Marton Erzsébet
forrás: refua.tirek