A megnyitóra érkezetteket Ferenczyné Csáki Annamária, az intézmény vezetője köszöntötte, aki örömét fejezte ki, amiért az intézmény lehet a közös kiállítás házigazdája. Elmondta, hogy a tárlat ötletét 2016-ban, a reformáció 500. évfordulójára készülődve Pelláné Ábrám Anikó lelkipásztor javasolta, majd a koncepció kialakításában és az összeállításban is sok segítséget kaptak a Püspökladányi Református Egyházközségtől, Pelláné Ábrám Anikó és Pella Pál lelkipásztoroktól.

Az Erőss Lajos Református Általános Iskola szülői kórusa műsorral készült Nagy-Fekete Zsuzsanna karvezető közreműködésével. Előadásukban felcsengett többek között – Osváth Viktor feldolgozásában – az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű dicséretet.  Berde Márton, az iskola 8. osztályos tanulója Szalay Mihály: A nagy évfordulón című költeményét adta elő. Az elhangzott vers pontosan 100 évvel ezelőtt íródott, a reformáció 400. évfordulója alkalmából, de sorai ma is átütő erővel hatottak.

A Püspökladány és a reformáció című tárlaton Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Rásó János, Püspökladány város alpolgármestere mondtak köszöntő beszédeket. Bodó Sándor kiemelte az évforduló megünneplésének fontosságát, a hitnek az emberek életében betöltött pozitív és különleges szerepét. Rásó János hangsúlyozta többek között a református vallás és egyház több évszázadon át tartó szerves kapcsolatát a település lakosságával és azt is, hogy a város mindig  fontosnak tartotta hitközségeinek támogatását. Mindketten egyetértettek abban, hogy a reformáció megjelenése után az egyházközség élete még szorosabban egybeforrt a település életével és így különösen fontos a helyi megemlékezés.

A kiállítást Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Örömét fejezte ki a tárlat megrendezése kapcsán és a reformáció elmúlt 500 évének főbb pilléreire hívta fel a megjelentek figyelmét. Bevezetőjében elhangzott, hogyan képes a múzeum e tárlat idejére templommá válni, hogyan képes megtölteni a hit a tereket a templom falain kívül is, s hogy a kiállított tárgyak hogyan képviselik magát a református hitéletet.

Luther Márton és Kálvin János küldetésének jelentőségét ismertetve hangsúlyozta azt is, hogy munkásságuk egy nagy út kezdetét jelentette, mely 500 éve töretlen, s azóta is Isten áldásával kísért.

Fekete Károly püspök méltatta Püspökladány egykori neves lelkipásztorainak érdemeit is. Elsőként Erőss Lajosét, aki nemcsak a püspökladányi református általános iskola névadó lelkésze volt, akinek nevéhez Püspökladányban számtalan oktatási és szociális érdem is kapcsolódik, hanem későbbi püspöksége alatt nagy szerepe volt például a Debreceni Egyetem megszervezésében is.

Kiemelte továbbá a püspökladányi lelkészek sorából Kiss Ferenc egykori lelkipásztort, aki a református diakónia egyik legjelentősebb magyarországi szervezőjeként vált ismertté. Lelkész, esperes, teológus, a Debreceni Egyetem első rektora és a Kar dékánja is volt, valamint 14 évi püspökladányi szolgálata alatt számtalan szociális tevékenység is kapcsolódott a nevéhez.

Fekete Károly beszélt a reformáció és az oktatás szoros kapcsolatáról, hogy e téren mit köszönhetünk Luther Mártonnak, Philipp Melanchthonnak, valamint a wittenbergi egyetem szellemiségének, s hangsúlyozta a református kollégiumok oktatásban betöltött mindenkori meghatározó szerepét. Méltatta továbbá a püspökladányi református hitközség, az igét hirdető lelkipásztor és a presbiterek testületének összetartó erejét, valamint üdvözölte a több, mint 5 éve újrainduló Erőss Lajos Református Általános Iskolát.

Pella Pál, a püspökladányi lelkipásztor elmondta, hogy nemcsak a református vallás és egyház, de a helyi egyháztörténet is nagy múltra tekint vissza és hogy ennek tárgyi, tárgyiasult emlékei jelképesen is őrzik jelentőségét. Véleménye szerint a kiállítás maga is bizonyítja azt a közösségi szellemet, mely az emléktárgyak összegyűjtésén keresztül megnyilvánult, s ami a híveket is összetartja. A lelkipásztor említést tett az 1551. évben megtartott „püspökladányi zsinatról”,  melyen egykor a Tiszántúl protestáns lelkészei vettek részt. A zsinat egyik kiemelkedő alakja Kálmáncsehi Sánta Márton volt, akit ugyan először kiközösítettek merőben új, kálvinista szemléletű nézetei miatt, később azonban, az egyházmegye újjászervezése után, annak vezetőjéül választották meg. Kálmáncsehi lett az első magyar református püspök, a református egyház központja pedig a szomszédos Debrecen lett. A hazai reformáció terjedésének történetében a püspökladányi zsinat tehát méltó helyet foglal el.

Püspökladány 1540-1550 között ismerte meg és fogadta el a reformáció lutheri irányzatát, az 1550-es évektől kezdve pedig a reformáció második, kálvinista irányzata vált elfogadottá a településen.

A lelkész felhívta a figyelmet a kiállítási tárgyak különleges darabjaira, például az 1666-ban a püspökladányi eklézsiának adományozott kupára (úrasztali edényre) és a kiállított régi toronyórára is, továbbá a református templom orgonájára, mely az országban egyedülálló módon és állapotban maradt fenn, s hatalmas eszmei, s ezáltal települési értéket is képvisel.

A kiállítás 2017. június 20-ig tekinthető meg a helyi múzeumban.

A református templomról és a hozzá kapcsolódó helytörténeti érdekességekről ITT olvashatnak bővebben.

Megyaszai Szilvia

Forrás: puspokladanyanno.hu