E most ismertetett kötet szerzői – Balogh Judit, Dienes Dénes és Szabadi István – igyekeztek egy olyan válogatást adni, amely egy kicsit más szemszögből néz rá a reformáció időszakára. A Fejezetek a magyarországi reformáció századából alcímet viselő könyv a már ismert történelmi és egyháztörténeti vonatkozások számbavétele mellett, néhány kevésbé ismert összefüggést, személyt szeretnének megismertetni az olvasókkal. Dienes Dénes bevezetőként szolgáló tanulmányában olvashatóak Luther Márton magyarokra vonatkozó meglátásai, véleménye. A török elleni háború kérdésében tett állásfoglalásait érdekes a 21. század távlatából szemlélni. A Reformáció a hétköznapokban fejezetben nemcsak az alsópapság reformációhoz fűződő viszonyát elemzi a szerző, de részletesen foglalkozik a protestantizmus világában oly meghatározó földesurak, nemesek szerepével is.

A könyv különleges értéke, hogy – vélhetően a szerzők földrajzi elköteleződése okán – Sárospatak és Miskolc reformációjának külön fejezetet szentel. A tanulmányok sok, máig ható sajátosságra világítanak rá, amelyek sok esetben magyarázatul szolgálhatnak egyházkerületeink – néhány tekintetben különböző – egyházszervezeti fejlődésére. Példaként az egyházmegyék kialakulását, az esperesek szerepét említhetnénk.

Természetesen Tiszántúl, benne Debrecen és az ott alkotó, meghatározó reformátorok bemutatásával sem marad adós a könyv. Szabadi István emellett a kálvini ellenállási jogról és annak magyar értelmezéseiről is ír a kötetben.

A kiadvány értéke, hogy olyan asszonyokat is bemutat, akik elkötelezettjei voltak a reformációnak. Balogh Judit a sokak által ismert Lorántffy Zsuzsannán kívül Bethlen Gábor első feleségét, Károlyi Zsuzsannát, illetve Apafi Mihály hitvesét, Bornemissza Anna alakját ismerteti meg az olvasóval.

A leginkább kiemelhető különlegessége a tanulmánykötetnek, hogy tartalmaz egy CD mellékletet is, amelyen a református énekeskönyvünk két zsoltára, valamint több ismert dicsérete csendül fel a Kaláka együttes előadásában. Az összesen tizenkilenc ének a könyv szerzői és az előadók együttes elgondolása szerint lendületesen, azok közösségi jellegét megtartva szólalnak meg, alkalmat teremtve az olvasónak/hallgatónak az együtt éneklésre.

Telepóczki Márta