A pályamunkáknak fel kellett tárniuk saját szűkebb környezetük – egy ma is működő vagy egykori protestáns iskola – valamely eddig ismeretlen, nyomtatott formában még fel nem dolgozott rejtőzködő kincsét. Ez utóbbi lehetett egyrészt tárgyi emlék vagy iskolatörténeti dokumentum, melyet a pályázóknak választott szempontok alapján értelmezniük kellett, másrészt a pályamunkákban megjelenhetett a rövidebb vagy a hosszabb távú emlékezet, tanári pályakép vagy élő személlyel készített interjú, amely a privát léttörténetet közérdekű összefüggésrendszerbe illesztette. Az elkészített pályamunkák szövegtípusának, műfajának a benne kifejtett tartalomhoz kellett igazodnia, így lehetett például leírás, esszé, történelmi esszé, értekezés, riport vagy interjú is.

A beérkezett pályaműveket háromfős bíráló bizottság értékelte Imre Mihály irodalomtörténész, Kertész Botond muzeológus és Ősz Sándor Előd levéltáros személyében. A legjobb tizenkét pályázót meghívták a Debreceni Református Kollégiumban szeptember 23–25. között szervezett Kárpát-medencei döntőre. A pályamunkák alkotóit a tanulmányi versenyt támogató Reformáció Emlékbizottság nevében Hafenscher Károly miniszteri biztos köszöntötte. Cserhátiné Szabó Izabella evangélikus püspökhelyettes, volt debreceni diák nyitóáhítata után a versenyzők prezentáció keretében mutatták be kutatásaik eredményeit, majd a zsűri kérdéseire válaszolva védték meg dolgozatukat. A verseny után Győri L. János kutatótanár mutatta be a házigazda történelmi kollégium történetét, majd a tudományos gyűjteményeket látogatták meg a diákok. Az eredményt a précesz keretei között hirdették ki, ahol az igei szolgálatot Derencsényi István tiszántúli lelkészi főjegyző végezte.

A Rejtőzködő kincseink című iskolatörténeti tanulmányi verseny győztese, Éliás János karcagi diák a Karcagi Nagykun Református Gimnázium könyvtárának rejtett kiadványait tárta fel a szakemberekre jellemző gondossággal (felkészítő tanára: Türke Beáta). Őt a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanulói, Gönczy Szabina és Kunkli Anita Tímea követték, akik iskolájuk természettudományos gyűjteményét dolgozták fel szakértő figyelemmel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Eperjesi Nóra és Takács Balázs, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két tanulója állhatott fel, akik Balázs Győző életútját mutatták be pályamunkájukban. A versenyen résztvevő aszódi és szarvasi evangélikus, valamint pécsi, debreceni, pápai és sepsiszentgyörgyi diákok egyaránt magas szinten mutatták be prezentációjukban eredményeiket.

A zsűri értékelése után a Református Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriuma a tizenkét pályamunka alkotóit és felkészítő tanáraikat abban a jutalomban részesítette, hogy november elején részt vehetnek egy ötnapos németországi tanulmányúton, amelynek keretében Luther nyomában meglátogathatják Wittenberg, Eisenach, Wartburg, Erfurt, Lipcse és Augsburg nevezetességeit. A verseny tapasztalatai alapján körvonalazódott, hogy hasonló iskolatörténeti pályázat meghirdetésére a református és az evangélikus iskolák körében évről évre szükség van.

A Református Tehetséggondozó Alapítvány 2016 októberétől 2017 decemberéig a Protestáns iskolatörténeti mozaik című kiállítással emlékezik a reformáció ötszázadik évfordulójára. A Kárpát-medence tizenöt pontjára eljutó vándorkiállítás szervezését szintén a Reformáció Emlékbizottság támogatása tette lehetővé.

Papp Kornél

Az írás megjelent a Reformátusok Lapja 2016. október 2-i számában.