Az esemény a Beregszászi Református Egyház Kamarakórusának szolgálatával kezdődött. Az alkalomra a megye minden szegletéből érkeztek az ukrán, orosz és magyar ajkú, különböző protestáns felekezetekhez tartozó hívek.

Az egybegyűlteket a szervezők nevében Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) főjegyzője köszöntötte, majd a felekezetek elöljárói osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel. Vaszil Rajcsinec püspök, az Evangéliumi Szabadegyházak ukrajnai szövetségének vezetője hangsúlyozta a felekezetek békés együttlétének jelentőségét, rámutatva: országunkban a béke sosem volt annyira fontos, mint napjainkban.

Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke arra mutatott rá, hogy Isten a reformációval az első helyre tette a Szentírást, hogy abból keressük az Ő akaratát. A püspök arra biztatta az egybegyűlteket, hogy kiáltsanak a Mindenhatóhoz. „Az Isten meghallgat minket, és ad erőt jó bizonyságtévőnek lenni” – fogalmazott.

Viktor Hripta, a pünkösdisták megyei vezetője arra emlékeztetett, hogy a reformátorok célja nem egy új egyház létrehozatala volt, hanem az, hogy az emberek szíve közel kerüljön Istenhez. „Ha életünk nem terem jó gyümölcsöket, akkor ugyanúgy reformációra van szükségünk, mint 500 éve” – szögezte le Viktor Hripta.

Tersak Anatolij, a hetednapi adventisták főpásztor-helyettese azt kívánta, hogy minél többen találják meg a Szentírásban elrejtett kincset, Ivan Kondor, az Evangéliumi Keresztény Baptisták Szövetségének kárpátaljai püspöke pedig arra buzdított, hogy akarjunk is aszerint élni.

Petro Porosenko ukrán államfő elnöki rendeletben határozott a jubileum országos szintű megünnepléséről. Ukrajnában nagy feladat hárul az egyházakra. Az elszegényedett és kiszolgáltatott családok rendszeres segítségre csak tőlük számíthatnak. Az istentisztelet perselypénzét a Sámul Alapítvány részére ajánlották fel.

Köszöntőt mondott Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, valamint Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, majd Borzási István, a krasznai magyar baptista gyülekezet lelkésze hirdetett igét. A textus a 2Kir 23, 1-6; 25-26-ból szólt. "Amit Isten elkezdett a reformáció idején, ma folytatni akarja a szívünkben" – kezdte gondolatait a szolgálattevő. Majd Jósiás Júda királyának példáját tárta a közösség elé. Az uralkodó, miután újra megtalálták az Igét, megszaggatta ruháit és sírt. Megkérdezte az Urat, hogy mit tegyen. Elkezdte komolyan venni az Írást, ez pedig egy nagy áldás kezdete volt. Így volt ez a reformáció idején is: újra szólták az Istennek a Szentírásban leírt akaratát, és a nép megértette azt. Ha valaki komolyan veszi az Igét, az először eltűnteti a régit az életéből. Ahogy a király parancsára megtisztították a templomot a nem oda illő dolgoktól, úgy kell tennünk nekünk is az életünkben.

Az eredetihez, a Forráshoz való visszatérést hangsúlyozta az igehirdető, aki elmondta, nem csak pár száz évet kell visszatérnünk, hanem úgy kell, szeressünk, szóljunk és cselekedjünk, ahogy Isten Igéje több megmutatja nekünk.

Majd Nehémiást állította példaként, aki nemcsak körbejárta Jeruzsálem romjait, hanem összehívta a népet, hogy építsék meg a város kőfalait. "Ma, az emlékezés pillanataiban adjunk hálát, és tartsunk bűnbánatot! Tanuljunk a múlt hibáiból, mert Isten, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, meg fogja áldani az életünket."

Az igehirdetés után Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke ismertette munkájukat annak apropóján, hogy az ünnepi istentiszteleten összegyűlt perselypénzt a szervezők az egyesület számára ajánlották fel.

A többnyelvű szolgálatokat, a különböző gyülekezeteket az emlékév apropóján a megye szláv protestáns egyházainak tagjaiból alakult összevont kórus szolgálata formálta egésszé. Olekszij Bokocs karmester vezénylésével a mintegy 130 fős kar lélekemlő, ámulatba ejtő dalokkal dicsérte a Mindenek Urát. „Szent vagy, szent vagy” – zengett ajkukon, s a nyelvi akadályok ellenére mindenki értette: valóban szent Az, Akire az egész reformáció mutat.

Kocsis Julianna, Nagy Gabriella, fotó: Fábián Zoltán
forrás: Kárpátalja.ma, Kárpátaljai Református Egyházkerület