Mi volt az elgondolás az installációval kapcsolatban?
Szabó Levente: A pályázati kiírásban a helyszín is szerepelt, így előre tudtuk, hogy a Kálvin térre kell az installációt tervezzük. Nem tartottuk jónak, hogy egy, a térsíkból kiemelkedő tárgyban, köztéri elemben jelenítsünk meg valamit a reformációval kapcsolatban. Tettük ezt praktikus megfontolásokból - túlzsúfolt, elemekben gazdag Kálvin tér - és elvi szempontokból egyaránt - minél nagyobb kiterjedésű jelet hagyni a téren. Így született meg a térkövek gondolata, mert ezzel nap mint nap találkozhatnak a járókelők, a turisták és a teret használó közönség. Azt gondoltuk, hogy ha ezek közül kicserélünk néhányat, s a behelyezett új térkövekkel jelenítjük meg valamiképp a reformáció üzenetét, azzal érhetjük el a legnagyobb hatást, a szó pozitív értelmében. Mindezt úgy akartuk megoldani, hogy mindenki láthassa, aki arra jár és látni akarja, de ne zavarjon senkit, észre se vegye, aki nem akar róla tudomást venni.
Polgárdi Ákos: A Reformáció Emlékbizottság írt ki egy meghívásos pályázatot, amivel öt-hat tervezőt kerestek meg, köztük Leventét, aki aztán engem is bevont a projektbe. Örültünk a lehetőségnek, majd elkezdtünk rajta gondolkozni, miként jelenhet meg a reformáció üzenete egy köztéri installációban. Volt már tapasztalatunk hasonló installáció készítésében, mindeketten részt vettünk az ELTE pár éve készült, II. világháborús emlékművének megtervezésében, ami csak akkor tárul fel, ha valaki kifejezetten keresi. Ezzel szemben itt az volt a koncepció, hogy látható legyen és megmutassa a reformáció hatásait.
A Reformáció 500 köztéri installációra kiírt pályázatot Szabó Levente (építészet) és Polgárdi Ákos (grafikai tervezés) koncepciója nyerte meg.
Meddig tartott a tervezés folyamata?
Szabó Levente: Pár hetünk volt elkészíteni az anyagunkat a pályázatra, de azt követően a kivitelezés és a technikai részletek kidolgozása hónapokon át zajlott. Ehhez már részfeladatok is kapcsolódtak – az idézetpárok összegyűjtésén túl –, például, hogy milyen színűek legyenek a térkövek, ne csússzanak és illeszkedjenek a környezetbe, milyen módon jöjjenek létre a feliratok és így tovább. Ez egy csaknem fél évig tartó, komplex projekt volt, ahol azzal is számolnunk kellett, hogy az Emlékbizottság az installációval eredetileg egy évre tervez.
Az installáció 95 darab finombeton lapból áll, melyek a Kálvin téren lefektetett úgynevezett K-kövek helyére kerülnek. A tervezést nehezítette, hogy a tér forgalmas és egy bicikliút is áthalad rajta, részben ezért döntöttek a tervezők a burkolatba simuló térkövek mellett.
Mi lesz egy év múlva az installációval?
Polgárdi Ákos: Két forgatókönyv van rá, ugyanis az installációhoz készült egy honlap is, melynek segítségével határon inneni és túli magyar, protestáns gyülekezetek örökbefogadhatják a köveket. Mivel egy évre szólt a pályázat, mi úgy is készültünk, hogy jövőre ezeket kiemelik és máshova kerülnek. Ez annyiban módosult, hogy az Emlékbizottság részéről felmerült a gondolat, hogy esetleg a téren maradhatnának. Így első körben az emlékév alatt örökbefogadott köveket újragyártjuk, a Kálvin tériek pedig – amennyiben kellőképp tartósnak bizonyulnak – hosszú távon is a téren maradhatnak.
Mi lenne az az egy mondat, amiben megfogalmaznák az installáció üzenetét?
Szabó Levente: Valójában már a tervezéskor megfogalmaztuk, ehhez Sylvester János, az Újszövetség első magyar fordítójának gondolatát hívtuk segítségül: „szól néked az itt magyarul”. Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét a reformáció közvetlen, a magyar kultúrára, kultúr- és irodalomtörténetre gyakorolt rendkívüli hatásaira: úgy gondoljuk, ezekre is, pontosabban egy ennyire forgalmas fővárosi köztéren elsősorban ezekre érdemes emlékezni az évfordulón.
Polgárdi Ákos: Valamiféle kapcsolatot próbálunk megmutatni a 95 gondolatpáron keresztül, ezért minden kövön egy reformátori idézet és egy magyar irodalmi idézet szerepel. Mivel ez az ötszáz éves évforduló, ezért az elmúlt fél évezred kultúrtörténeti összefonódásait szeretnénk bemutatni ezeken az idézeteken keresztül. Sylvester János, Szenczi Molnár Albert éppolyan fontos a válogatásban, mint Kazinczy Ferenc, Móricz Zsigmond, Ady Endre, és persze Esterházy Péter, Nádas Péter, Konrád György vagy Kányádi Sándor.
A kultúrtörténeti vonatkozáson túl mit jelent önöknek a reformáció?
Polgárdi Ákos: A reformáció egyik kiemelkedő hatása, hogy kinyitott egy addig zárt vallási közösséget, mi pedig ezt szeretnénk megmutatni az installációban: azt, hogy mindenkié.
Szabó Levente: Nagyapám református lelkész volt, ezért számomra a reformáció elsősorban egyfajta otthonosságot jelent. Emiatt nagy öröm volt, hogy az emlékév kapcsán részt vehettem ebben a munkában. Ez a személyes része. De legalább ilyen lényeges emellett a nem személyes vonatkozása is, mégpedig a kísérlet az installáció kifejezőeszközével. Ugyanis a magyar nyelvvel és kultúrával kapcsolatban is szerettünk volna átadni valamit. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin?” – hangzik Illyés Gyula jól ismert idézete, mely szerint nemcsak a reformáció hitéleti, hanem a magyar történelemre gyakorolt hatása is alapvető. Ezt a közösséget is szerettük volna felmutatni, mert ez köti össze a különböző felekezeteket, mi több, a hívőket a nem hívőkkel, azaz egymással: a magyar nyelv öröksége és folyamatosan megújuló használata maga.
Közreműködők
KONCEPCIÓ ÉS TERVEZÉS
Szabó Levente DLA és Polgárdi Ákos
TÁMOGATOTT
Hetedik Műterem Kft.
MUNKATÁRS
Dolmány Rita
BETONELEMEK
VPI Betonmanufaktúra
KIVITELEZÉS
Kőművészet Kft.
WEBDESIGN
Polgárdi Ákos
WEBFEJLESZTÉS
Circumstances Creative Co.
FORDÍTÁS
Aranyász János, Polgárdi Ákos
FOTÓ
Polgárdi ÁkosMEGBÍZÓ
Reformáció Emlékbizottság
FINANSZÍROZÓ
Emberi Erőforrások Minisztériuma
TÁMOGATÓTÁMOGATÓ
Nemzeti Kulturális Alap
LEBONYOLÍTÓ
MITTE Communications
AZ IDÉZETEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉBEN SEGÍTETTEK
Dr. Bogárdi Szabó István, Galambos Ádám,
Gyimóthy Lilla, Dr. Hafenscher Károly,
Maczák Ibolya, Nagy Villő, Zászkaliczky Márton
FORRÁSKUTATÁS, SZÖVEGGONDOZÁS
Maczák Ibolya
ÉRINTETT FŐVÁROSI KERÜLETEK
V., VIII., IX. kerület
Farkas Zsuzsanna
fotó: Polgárdi Ákos, Schléger László