A tér arculatát a reformáció három nagy alakja, Luther Márton, Kálvin János és Bocskai István szobra mellett meghatározza az a tizenhét méter magas kilátótorony is, amelyről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében mint jelről beszélt.

„Közös felelősségünk, hogy ebben az országban a hit megvallása szobrok, vagy éppen egy ilyen jel által, mint ez a torony, ne valamiféle egyházi kötelesség legyen, ne csak a templomok falai között valósuljon meg, hanem legyünk ott a téren. Foglaljuk el azt a teret mi, keresztyének, amely nekünk adatott ebben az országban, amire feljogosít bennünket a történelmünk, és mindenki a maga helyén vallja meg a hitét. Ez a felkiáltójel, a kilátótorony azt mutatja, hogy ilyen magasságba kell felemelkednünk – Kálvin, Luther és Bocskai magasságába, ha valóban jót akarunk tenni ezzel az országgal” – figyelmeztetett a miniszter.

Szathmáry Kristóf, a XVI. kerület parlamenti képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy a reformáció jobbá és igazságosabbá tette a világot, megmutatta az Istenhez vezető legrövidebb utat. „ Ez az emlékmű üzenet öt évszázad távolából jelenkorunknak. Ahogyan mi, magyarok voltunk Európában az elsők a vallásszabadság kiharcolásában, hála többek között Bocskai Istvánnak, úgy ma is nekünk kell elsőnek, elég bátornak és erősnek lennünk a helyes út megtalálásában és megmutatásában” – mutatott rá a képviselő.

Jeremiás próféta könyvével vont párhuzamot Kovács Péter, XVI. kerületi polgármester, amikor a tér megújulásával kapcsolatban a fazekas történetét idézte fel. „A próféta Isten küldésére elment a fazekashoz, és látta, hogy az éppen edényt készít. Az edény nem sikerült, de a fazekas nem dobta ki az agyagot, hanem összegyúrta, újra megformálta, reformálta. Ötszáz évvel ezelőtt hasonlóképpen jártak el az akkoriak, a vallást, a hitet nem dobták el, hanem újraformálták.  Mi is így tettünk ezzel a térrel, nem hagytuk úgy, ahogyan volt, rossz állapotában, hanem átformáltuk, reformáltuk” – mondta a polgármester, aki szerint itt olyan közösségi tér alakult ki, ahol a helybeliek megpihenhetnek és elgondolkodhatnak, az ő életükben van-e valami, ami reformálásra vár.

A Reformátorok terének átadása és a szoborcsoport leleplezése után Isten áldását kérte az emlékműre Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök. Az emlékmű középpontjában álló, Isten igéjének forrását jelképező szökőkutat Hafenscher Károly miniszteri biztos, evangélikus zsinati elnök indította el.

A XVI. kerületi Önkormányzat képviselő testülete már régen tervbe vette, hogy a Homokdomb utca – Sashalom utca – Milán utca – Rákóczi út által határolt, kihasználatlan területet rendezi, és kilátótornyot épít rá. Ebbe az elképzelésbe illeszkedett bele a Szathmáry Kristóf által alapított A reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért Alapítvány javaslata, hogy 2017-re készüljön a kerületben egy, a reformáció nagy alakjait megörökítő szoborcsoport.  A felemelt kezében a 95 tételt jelképező tekerccsel álló Luther, a Bibliát tartó Kálvin és Bocskai István fejedelem szobra R. Törley Mária Magyar Örökség Díjas szobrászművésznek, a XVI. kerület díszpolgárának alkotása, aki így vall az emlékműről:

„Békétlenség helyett nyugalmat, gyűlölködés helyett szeretetet, a jövőtől való félelem helyett az Istenbe vetett bizalmat szeretném közvetíteni szobraimmal. Remélem, hogy Reformátorok tere olyan szakrális hellyé válik, ahol az életünkre rátelepedő világ zaját hátrahagyva kicsit megpihenhetünk, és a minket körülölelő csendben számot vethetünk, megszépülhet a lelkünk.”

Jezsoviczki Noémi / Reformátusok Lapja, fotó: Vargosz