Messziről, még a borús időben is jól látszik az útról a Rajna felett átvezető Nibelungenbrücke komor koronája. Wormsot, a Rajna-parti, kel­ta alapítású várost, amely Németország egyik legrégebbi települése, a Nibelungok és Luther városaként emlegetik. Utóbbi talán olyan értelemben túlzás, hogy a reformátor nem élt a városban, viszont kétszer is felszólalt az itteni birodalmi gyűlés előtt 1521 tavaszán, ahová eretnekként idézték tanaiért. Bár elítélték, és elrablója, Bölcs Frigyes leleményének köszön­hetően menekült meg a biztos haláltól Wartburg várában, higgadt válaszai, bátor, bizonyságtevő kiállása miatt mégis hősként tekint rá a történelem, akit az idő igazolt.

A német nyelv emlékei

Mindezzel együtt nem véletlen, hogy több áthallás is kínálja magát a Nibelungok és Luther között: a Nibelung-ének és a Luther-biblia is a maga korában meghatározó irodalmi mű volt, előbbi a középfelnémet udvari nyelv, másik a későbbi német irodalmi nyelv fontos alkotása. A másik áthallás az utólagosan hősiesre énekelt történeteké. A reformátor ideútja a visszaemlékezések szerint olyan volt, mint valamiféle diadalmenet: Wittenbergtől Worms­ig több településen is megállt prédikálni. Ezt a hősiességet sugallja a híres, Luthernek tulajdonított mondás: „Itt állok, másképp nem tehetek” – ami azonban feltehetőleg nem hangzott el a birodalmi gyűlés előtt.

Beszédes ablakok

Wormsból indul a Lutherweg 1521, az egy híján négyszáz kilométeres zarándok-, illetve túraútvonal. A Hessenen át Wartburgig vezető, 424 méteres szintemelkedéses út első állomásának pecsétjét a jövőre ezer éves Szent-Péter dómban kérhetik el azok, akik az út egy részére vagy egészére vállalkoznak. Az éppen felújítás alatt álló, kétapszisos épület egyik látványossága a különleges Jessze fája-faragványa mellett, hogy – V. Károly és az e falak között pápának jelölt IX. Leó társaságában – Luther Mártont is ábrázolja az egyik oldalhajó üvegablaka, mint a város történelmének egyik jelentős alakját. Az ábrázolások között a második világháború eseményei is feltűnnek: Luther jobbján egy náci katona taszigál el egy dávidcsillagos alakot, felette pedig az 1945-ös bombázás képe látható, amelyben a város legnagyobb része megsemmisült.

A legnagyobb emlékmű

Lényegesen egyszerűbb megtalálni a városközpont közelében felállított Luther-emlékművet, amely Európa legnagyobb ilyen alkotása (a reformáció genfi emlékművén csak Luther neve tűnik fel, alakja nem). Az 1868-ban elkészült alkotáson Luther a Bibliával a kezében látható, talapzatán pedig négy előreformátor alakja is megjelenik: Valdo Péteré, Wycliff Jánosé, Husz Jánosé és Girolamo Savonaroláé. Az emlékmű Bölcs Frigyes, Luther megmentője előtt is tiszteleg.

Együttállások

Meglepő lehet, hogy Worms testvérvárosai között az izraeli Tibériást is ott találjuk. A város térképét végignézve azonnal megtaláljuk a magyarázatot: itt található ugyanis Európa egyik legrégebbi, 11. századi zsidó temetője, a Heiliger Sand, amely ragyogóan szép állapotban maradt meg, a mai napig látogatható, a legrégebbi sírkövek is ebből a korszakból láthatók.

Worms az együttállások városa. A Heiliger Sandból bizonyos szemszögből rálátni a dómra, amely a Rajna-parti sétányról is odalátszik. A folyó partja nyáron már-már mediterrán hangulatot idéz, motorcsónakok, jet-skik szelik a habokat. Ha hajóra szállnánk, Strasbourgba vagy a Neckar partján fekvő Heidelbergbe is eljutnánk a reformáció nyomában – de ne szaladjunk ennyire előre.

Szöveg és fotó: Bagdán Zsuzsanna

A riport megjelent a Reformátusok Lapja 2017. szeptember 24-i számában.

Előző részek
A reformáció útján: Luther városa
Átutazóban Eislebenben
Erfurt és a kiszámíthatatlan utak